Klímaváltozás: Svájc Zöld Jövője a Reflektorfényben
A klímaváltozás kiemelt téma volt a legutóbbi, Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum megbeszélésein. Januárban a tudósok megerősítették, hogy a 2023-as év volt a valaha mért legforróbb év, ami veszélyezteti az 1,5°C-os globális felmelegedési korlátot. Európában Svájc különösen érzékeny a klímaváltozásra; az elmúlt évtizedben az átlaghőmérséklet 2,5°C-kal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban. A gleccserek rekordmértékű olvadásnak indultak, az elmúlt két évben 10%-uk tűnt el, és az időjárás szélsőségek között ingadozik: heves esőzésektől a tartós aszályig.
Svájci Népszavazások: A Klímavédelem Szavazata
Svájcban a petíciók fontos szerepet játszanak a klímavédelemben, mint az egyik legrégebbi demokratikus hagyomány. Új törvények kezdeményezéséhez 100 000 érvényes aláírás szükséges, a meglévő törvények elfogadásához vagy elutasításához pedig 50 000. Ezenkívül vannak kötelező népszavazások is, amelyek szükségesek az alkotmány módosításához, nemzetközi szervezetekhez való csatlakozáshoz, vagy ha sürgősségi szövetségi jogszabályt kell több mint egy évre bevezetni.
Tavaly júniusban egy népszavazáson a svájci választók támogatták azt a törvényjavaslatot, amely felgyorsítaná az ország átállását a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra, célul kitűzve a nettó nulla kibocsátást 2050-re. Összesen a választók 51,9%-a mondott igent a klíma- és innovációs törvényre, amely törvénybe iktatta a nettó nulla célkitűzést.
Néhány kezdeményezés, mint például az állatjogi aktivisták 2022-es állatkísérletek betiltására irányuló javaslata, azonban nem járt sikerrel; azt túlnyomó többséggel elutasították.
Svájc: Atomenergiától a Napenergia Felé?
Svájc azok közé az országok közé tartozik, amelyeknek az elektromosságtermelése a legalacsonyabb szén-dioxid-intenzitású, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A COP28 előtt Dubajban Felix Wertli, Svájc klímanagykövete kiemelte, hogy a megújuló energiákra és az energiahatékonyságra vonatkozó stratégiák kulcsfontosságúak az ország klímatervéhez. Az ország energiafogyasztásának mintegy háromnegyede megújuló forrásokból származik, főleg vízenergiából.
A népszavazások azonban kétélű fegyverek lehetnek. 2017-ben a svájciak szavaztak az atomenergia fokozatos kivezetéséről, és azóta az ország energiaszektora átalakulóban van. A vízenergiára való nagymértékű támaszkodás azt jelenti, hogy télen, amikor alacsony a vízkészlet, az országnak importálnia kell az energiát, hogy fedezze az igényeket.
Újítások a Megújuló Energiák Frontján
A nukleáris energia kivezetéséből adódó hiány pótlására több beruházásra van szükség a megújuló energiaforrásokba, különösen azokba, mint a szélenergia, amelyek télen több energiát termelnek, ha Svájc teljesíteni akarja kibocsátáscsökkentési céljait.
A svájci szövetségi hatóságok új napenergia célkitűzést tűztek ki, amely a napenergia fejlesztését előmozdító törvények alapján 2 milliárd GWh új napenergiát irányoz elő. Emellett több mint 3 milliárd svájci frankot (körülbelül 3,14 milliárd eurót) különítettek el a vállalkozások és lakóingatlanok fosszilis tüzelőanyagoktól való elszoktatására.
A Vízenergia Új Dimenziói
A megújuló erőforrások fejlesztése magában foglalta az innovatív módszerek kifejlesztését is az ellátások állandóságának segítésére. 2022-ben egy óriási vízakkumulátor vált üzemképessé a Valais kantonban, egy 600 méter mélyen fekvő földalatti barlangban. Képes tárolni 400 000 elektromos autó akkumulátorának megfelelő energiát két különböző magasságban elhelyezkedő nagy víztározó használatával.
Az akkumulátor „feltöltése” során a vizet az alsó medencéből a felsőbe pumpálják. Amikor szükség van az elektromosságra, a víz irányát megfordítják, és a víz áramlása egy turbina forgatásával hidroelektromos energiát termel.
Ez az óriási energiatároló kulcsszerepet játszik Svájc és Európa energiaellátásának stabilizálásában, csökkentve az elektromos hálózat túlterhelésének esélyét magas keresleti időszakokban, mint például hőhullámok idején.
