Szerbia az egyik legszemetesebb európai ország!
Szerbia a kontinens egyik legszennyezettebb országa. A következő 10-15 évben az ország költségvetéséből mintegy 8,5 milliárd eurót kell környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra fordítani a helyzet javítása érdekében.
Mindezt közölte az ország pénzügyi tanácsa a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerdai beszámolója szerint.
Pavle Petrovic, a pénzügyi tanács elnöke szerint ezzel nemcsak a lakosság egészségi állapotán lehetne segíteni, hozzá lehetne járulni az ország gazdaságának a növekedéséhez is. Véleménye szerint amennyiben a környezetvédelembe fektetett pénzösszegeket a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékára növelnék, azzal Szerbia gazdasága 0,5 százalékkal bővülhetne.
A nyugat-balkáni országban a legnagyobb gondot a légszennyezettség, az ivóvíz rossz minősége és a szennyvízelvezetés hiányosságai jelentik, illetve problémát jelent az is, hogy a szennyvíznek csupán 10 százalékát tisztítják meg – Belgrád és Újvidék például a szennyvizet egyenesen a Dunába és Szávába engedi -, és egyre több illegális szemétlerakó jelenik meg az országban, miközben a törvényesen működő hulladéklerakók is nagyon elhanyagoltak.
Most kell foglalkozni ezekkel a problémákkal, mert Szerbia pénzügyi helyzete stabil, így megengedheti magának az ilyen típusú befektetéseket – mondja Petrovic.
A költségvetésből évente a GDP körülbelül egy százalékát, vagyis 350-400 millió eurót kellene környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra fordítani. Az önkormányzatok pedig további 100 millió euróval (32,6 milliárd forint) járulhatnának hozzá a legégetőbb gondok megoldásához. Jelenleg az ország a GDP körülbelül 0,7 százalékát fordítja környezetvédelemre. A helyzet 2016-ban volt a legjobb, akkor a bruttó hazai termék 0,9 százalékát költötték erre a célra.
A pénzügyi testület szerint a környezetszennyezés problémáját mindenképpen meg kell oldania Szerbiának, ha 2025-re az Európai Unió tagjává szeretne válni, ugyanis a csatlakozási tárgyalások 27-es fejezete is erre kötelezi Belgrádot. A becslések szerint legalább 12 milliárd eurót kell arra fordítani, hogy a Brüsszel által elvárt feltételeket teljesítse Belgrád. Viszont a szakértők szerint a fennálló gondokat nem lehet néhány év alatt megoldani. Ez akár több évtizedet is igénybe vehet, amíg az uniós szabványoknak megfelelő környezetvédelmi rendszer épül ki.
Pavle Petrovic szerint csak a vízgazdálkodás helyreállítása hatmilliárd euróba fog kerülni, mert a szennyvízelvezetésbe 2,5 milliárd, víztisztító-rendszerek kiépítésébe 1,3 milliárd. Továbbá a vízellátás javításába pedig 1,5 milliárd eurót kell fektetni. Ezen felül a hulladékfeldolgozásra is legalább 1,5 milliárd eurót, a légszennyezettség csökkentésére pedig 2,3 milliárdot kell fordítani.
Sajnos Szerbia nem egyedülálló ebben. Hasonló a helyzet Ukrajnában is, ahol például csak idén vezetik be a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát, amit Magyarországon is sokan sokféleképpen értelmeznek.
Forrás: MTI
