Kifürkészhetőbb lesz a műanyag útja | ÚJ SZABÁLYOZÁS

A műanyag útja egy új, fontos szabályozásnak hála immár kifürkészhetőbb lesz. A nyomon követés célja, hogy csökkentsék a műanyaghulladék mennyiségét.

A világ szinte minden országa elfogadta a megállapodást, amely szigorítja a nehezen újrahasznosítható műanyag hulladékok szegényebb országokba való szállítását – ezt az ENSZ jelentette be.

Csaknem minden ország beleegyezett, hogy a műanyag hulladék szegény országokba való korlátlan szállítását leállítsák. Korábban ugyanis emiatt attól lehetett tartani, hogy az indonéziai, thaiföldi és malajziai falvak „szemétlerakókká” válnak, most viszont ellenőrzöttebbé válhat a folyamat.

Az exportáló országoknak – köztük az Egyesült Államoknak is – mostantól kezdve meg kell szerezniük a fogadó országot hozzájárulását arról, hogy a szennyezett, vegyes vagy nem újrahasznosítható hulladékot odavigyék. Jelenleg az Egyesült Államok és más országok is küldhetnek rossz minőségű műanyag hulladékot a fejlődő országok magánszervezeteibe anélkül, hogy a kormányok hozzájárulnának. Ez fog most megváltozni.

A műanyag útja egyre jobban kifürkészhetőbb ezáltal csökkenthető is. / Fotó: Johannes Christo/Reuters

Mióta Kína már nem fogad újrahasznosítandó hulladékot az Egyesült Államokból, az aktivisták a fejlődő országokban egyre több műanyag hulladék felhalmozódását észlelték. Az Égetőművek Alternatíváinak Globális Szövetsége (Global Alliance for Incinerator Alternatives, vagyis Gaia), az új megegyezés támogatója azt állítja, hogy Indonézia, Thaiföld és Malajzia falvai „szemétlerakókká váltak egyetlen év leforgása alatt”.

„Az láttuk, hogy az Egyesült Államokból származó hulladékok azokban a falvakban halmozódtak fel, amelyek egykor elsősorban mezőgazdasági közösségek voltak” – mondta Claire Arkin, a Gaia szóvivője.

A jogilag kötelező erejű keretrendszer az ENSZ által támogatott, a műanyag hulladékokról és a mérgező, veszélyes vegyi anyagokról szóló két hetes találkozó végén jött létre a múlt héten. A paktum a Bázeli Egyezmény módosításába került bele. Az Egyesült Államok nem tagja az egyezménynek, így nem volt szavazata, de az ülésen résztvevők arról számoltak be, hogy az ország vitatta a változtatást, mondván, hogy a tisztviselők nem értették meg, hogy ez hogyan hat majd a műanyaghulladék-kereskedelemre.

A műanyag hulladék elárasztja az érintetlen földeket, hatalmas tömegben úszik az óceánokban és veszélyezteti a vadvilágot.

Anyagilag nem éri meg és nehezebb is újrahasznosítani a műanyagokat, ezért inkább eldobják azokat ahelyett, hogy új terméket állítanának elő belőlük. Az egyezmény most olyan iparágak termékeire vonatkozik, mint az egészségügy, a technológia, a repülőgépipar, a divat és az étel- illetve italgyártás. Az innen származó hulladékot pedig szigorúbb feltételekkel lehet majd csak exportálni.

Rolph Payet, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának szóvivője szerint az egyezséget 187 ország írta alá a svájci Genfben. Payet az egyezményt „történelminek” nevezte, mivel az országoknak nyomon kell követniük, hogy hova kerül a műanyag hulladék, miután átlépte a határt. A szóvivő szerint a tárgyalások, amelyek május elején kezdődtek és 1400 küldött vett rajtuk részt, sokkal jobban végződtek a vártnál.

Payet a műanyag szennyezést „járványhoz” hasonlította, hiszen „becslések szerint 100 millió tonna műanyagot találtak eddig az óceánokban, 80-90 százalékuk pedig szárazföldi forrásokból származott”.

A Bázeli Egyezmény az első világbeli országoknak állított fel szabályokat a veszélyes hulladékokra vonatkozóan, hogy azt hogyan juttatják el a kevésbé tehetős országokba. A módosítások támogatói szerint most a műanyag hulladék globális kereskedelme átláthatóbbá és szabályozottabbá válik majd, amely az emberek és a környezet érdekeit védi.

Az Egyesült Államok és más országok mostantól nem küldhetik olyan országokba a műanyag hulladékot, amelyek a Bázeli Egyezményben szerepelnek és nem tagjai a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek.

A XXI. század pestiséről szóló cikkeink ide kattintva elérhetőek.

A tisztviselők az eredményt a közvélemény növekvő tudatosságával hozták összefüggésbe – ez például Sir David Attenborough természetfilmes új dokumentumfilmjeinek köszönhető –, ugyanis egyre inkább tisztában vannak az emberek a műanyag szennyezés veszélyeivel, főleg az óceáni élőlényekre gyakorolt végzetes hatásával.

„Azok az ikonikus képek az elpusztult albatrosz fiókákról a csendes-óceáni szigeteken, amelyeken az állatok nyitott, műanyaggal teli gyomorral szerepelnek, felnyitották a szemeket. Legutóbb pedig az a felfedezés, hogy a nano-részecskék képesek áthaladni a vér-agy gáton, bizonyították: a mi testünkben is van műanyag” – mondta Paul Rosa, a National Geographic expedíciós vezetője, aki az „érintetlen tengerek” védelmét tűzte ki céljául.

Nemrégiben elpusztult bálnákról készült fotók terjedtek vírusként az interneten, amelyeken több mint 100 kilónyi műanyag hulladék volt az állatok testében – a képek szabályosan sokkolták a nyilvánosságot. A hetekben pedig elindítottak egy új online petíciót is „Állj a paradicsom műanyaggal való elárasztásának!” címmel, amelyet már több mint egy millióan írtak alá.

A most elfogadott új szabályozás egy éven belül hatályba léphet.

Von Hernandez, a Break Free from Plastic nevű műanyagellenes mozgalom globális koordinátora elmondta, hogy az egyezség „kulcsfontosságú első lépés, a fejlődő országok szemétdombként való használatának megakadályozása felé, főleg a gazdag nemzetek részéről”.

Marco Lambertini, a WWF nemzetközi általános főigazgatója is üdvözölte a megállapodást, és azt mondta, hogy a tehetős országok túl sokáig nem vállalták a felelősséget a hatalmas mennyiségű műanyaghulladékért.

„Mindenesetre ez csak az út egy része. Amire nekünk – és a bolygónak – szüksége van, egy átfogó szerződés a globális műanyagválság kezelésére” – tette hozzá Lambertini.

Nagyon, de nagyon lassan haladva egyre több jó döntést fogadnak el és egyre jobban kifürkészhetőbbé válik a műanyag útja.

Forrás: The Guardian