Egerbakta: horgászigazolvány, csekkek a szemétben

Egerbakta külterületi illegális szemétdombjában elképesztő mik találhatóak: horgászigazolvány, csekkek, több különböző kérelem. Mi ez, ha nem forró nyom?

Mindenképpen jó kiindulási alap lehet a tettes, tettesek felderítésére, de sajnos nem teljes egészében bizonyító erejű a lerakott hulladékban hemzsegő okiratok. Ez egyben a településről érkezett első bejelentés is, amit az Expressz bejelentő funkció használatával küldtek meg számunkra.

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Egerbakta külterületén illegális hulladék melyben horgászigazolvány, kérelmek és csekkek is felelhetőek.
kérésre több képet is tudok küldeni.”

A bejelentés időpontja: 2019.10.28.

Hulladék jellege: kommunális, elektronikai hulladék.

Helyszín/GPS: 47.944682, 20.276597

[codepeople-post-map]

Egerbakta külterületének a szemetes helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!

Felhívás szemétszedési akció szervezésére!

Ha a bejelentés helyszínre vagy máshova közösségi szemétszedési akciót vagy akciókat szerveznél kattints ide.

A település a wikipedia szerint

Egerbakta község Heves megye Egri járásában.

Fekvése
Heves megyében, Egertől északnyugatra, az Egri-Bükkalja területén fekszik ez az 1500 lélekszámú kedves kis település. Eger felől, a 24-es úton lehet megközelíteni, csupán 8 km választja el a várostól

Története
A legkorábbi írásos emlék a faluról 1261-ből származik. 1295-ben villa Bacha alakban írva említették. Az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben nevét már Bakta néven írták és a hevesi főesperesi kerület plebániái között szerepelt. Az 1546 évi adóösszeíráskor Horváth Ferencz birtokának írták, ekkor csak 1 jobbágytelek után fizetett adót. 1552-ben 2 portát írtak itt össze.

Háromszor is elnéptelenedett, kétszer a török, egyszer pedig a pestisjárvány miatt. 1552-ben, amikor Eger várát sikertelenül ostromolta a török, a falut elpusztította, 1553-ban kezdett újból benépesülni. 1596-ban a török elfoglalta Egert, és Bakta ismét elnéptelenedett. 1699-ben nyilvánítják ismét lakóhelynek. Az 1710-1711.évi nagy pestisjárvány miatt harmadszor is elnéptelenedett. 1693-ban Pencz János Benedek kincstári tiszt birtokában találjuk. A 19. század első felében az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozott. Templomát, mely a középkorból maradt fenn, 1789-ben építették újjá és 1909-ben restaurálták.

1910-ben 1307 lakosából 1284 magyar volt, melyből 1291 volt római katolikus.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Forrás: Wikipedia