Zöldellő cégek, bemutató sorozat: Clean Way Kft.

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Havi rendszerességgel bemutatunk hulladékvadász blogunkon egy céget, amelyeknek fontos a környezetvédelem, főként a hulladék újrahasznosítás. 


Az első ilyen cég a Clean Way Kft. akivel az Energiaoldal.hu készített egy nagyobb interjút. Bővebben a Energiafigyelő magazin 2016/1. számában olvashatnak a kedves érdeklődök.

Sitthegyek helyett olcsó építőanyag!

Úgy fogyasztjuk el a Földet, hogy közben szemétheggyé alakítjuk, de ennek nem kellene így lennie. Ma még tízmilliárdokat érő építési alapanyagok kerülnek a szemétbe, az építkezéseken pedig sokszor feleslegesen drágán vásárolnak újonnan kitermelt anyagot. Az építésbontási hulladékok kezelése globális probléma, holott megfelelő felhasználásukkal egyszerre csökkenthetnénk a környezet terhelését és a beruházási költségeket. Egy új magyar szoftver képes arra, hogy összehangolja a bontási tevékenységet az építkezések igényeivel. Az alkalmazás a lehető legjobbkor született, nem is csoda, hogy sorra nyeri a különféle díjakat. Petrovszki Krisztián, a fejlesztést végző Clean-Way Kft. ügyvezetője avatott be bennünket a világújdonságot jelentő rendszer működésébe.

Az ember fejéből egyszer csak kipattan, hogy építésbontásihulladék-kezelő szoftverre van szükség?

2005-ben kerültem az építőiparba. A családunkban volt egy nagy, földmunkákkal foglalkozó vállalkozás, jelentős gépparkkal rendelkeztünk: kotrókkal, dózerekkel, tehergépjárművekkel. Ott, mint művezető kezdtem dolgozni, utána építésvezető lettem, majd projektmenedzser. A tevékenységünk során rettentően sok hulladék, másodnyersanyag keletkezett, amivel nem foglalkozott senki.

Petrovszki Krisztián Clean-Way

Mivel én környezetvédelmi szakmérnök vagyok, és például a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. fejlesztési igazgatójaként is dolgoztam, abszolút érdekelt ez a terület, és volt is rálátásom a működésére.

Hosszú éveken keresztül próbáltam rájönni, mi lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy ezeket az anyagokat ne elpocsékoljuk, hanem valamilyen értelmes felhasználásra kerüljenek. Ugyanis ami az egyik helyen felesleg, az lehet, hogy máshol szükséges. Ezt addig csiszolgattam fejben, míg végül megszületett a Clean-Way térképes alkalmazás.

Clean-Way-2

Hosszú idő volt a fejlesztés? Mik az első tapasztalatok?

Magát a szoftvert több mint egy éve kezdtük el összerakni, és már néhány versenyen meg is mérettük magunkat vele. Először a IV. Greennovációs Nagydíj pályázatra neveztünk tavaly februárban, ahol az innovációs ötletek, projektek kategóriát megnyertük, ezzel párhuzamosan, a Miniszterelnökség fővédnöksége alatt a TiJöttök! Innovációs Projekt Versenyen is indultunk, ahol a digitális város kategóriát szintén megnyertük, majd az Ökoindustria terméknagydíját is.

Clean-Way-1

Brüsszeli megbízásból egy nemzetközi konzorcium, aminek a Deloitte volt a vezetője, mind a 28 tagállam építésbontási hulladék szektorát vizsgálta és kiválasztotta a fejlesztésünket, mint „Best Practice Hungary” technológia, és jó esélyünk van rá, hogy a szoftver az Európai Unióban is bevezetésre kerülhet. A Magyar Nemzetközi Kereskedőház kiemelt stratégiai partnerei vagyunk. A szoftvert jelenleg is fejlesztjük a szakma visszajelzései alapján, az igényekhez csiszoljuk hozzá.

Clean-Way-3

A Földművelésügyi Minisztériumnál a Jogszabály Előkészítő Bizottság meghívott tagjaként a jogszabályok előkészítésében is részt veszek, de a Köztársasági Elnöki Hivatal támogatását is sikerült elnyerni a projekt számára. Január 15-ével készül el egy komplex anyag, ami az összes jogszabályváltozást leírja.

Nagyságrendileg milyen összeget tudunk ezzel spórolni?

Nagyon sok pénzt lehet vele megtakarítani: számítások szerint éves viszonylatban az állami szektor 15-20 milliárd forintot, a magánszektor pedig legalább további négyet-ötöt.

Kapcsolódik ez valahogy az elektronikus építési naplóhoz?

Jó a kérdés, ugyanaz az elv működteti majd ezt is. Tehát amikor egy építési engedélyezési eljárás zajlik, akkor a hulladék tervlap alapján a hulladékok mennyisége, az a bizonyos 10-12 EWC-kódú hulladék bekerül a rendszerbe, és aki a rendszert használja, ez alapján rögtön hozzáférhet az információhoz, hogy milyen típusú és mennyiségű hulladék található egy beruházáson.

Clean-Way-szoftver

Ha neki a közelben hasonló alapanyagra van szüksége, akkor ezt az igényt jelezni tudja a rendszernek, így nem kell messziről szállítani az anyagokat.

Tehát az államnak is érdeke ez a rendszer

Nagyon is. Mondok egy példát: van mondjuk egy állami tulajdonban lévő ingatlan, amit lebontanak, mert például elöregedett. Az állam megbíz egy céget, az lebontja, és ebben a pillanatban az anyag kikerül az állami tulajdonból, mivel az hulladéknak van nevezve. Az állam még fizet is azért, hogy elszállítsák, de lehet, hogy két kilométerrel arrébb van egy másik állami beruházás, ahol az innen kikerült nyersanyagot „újra” megvásárolják… Tehát ez a rendszer kikerüli az ilyen veszteségeket, ami állami tulajdonban van, az állami tulajdon is marad, és itt keletkezik az óriási nagy nyereség. De a nagy fejlesztők, beruházócégek számára hasonlóan megtakarítást jelent a használata. A mi cégünk is termelte ki 2007-ben a 4-es metró anyagát. Az ott hulladék volt, de egyébként első osztályú kiscelli agyag, ami téglához, kerámiához, hulladéklerakó szigetelésére kiválóan alkalmas. Ezt a mai napig tudjuk értékesíteni, például a katasztrófavédelem számára, gátépítéshez.

Clean-Way

Ugyan olcsón jut hozzá, de mennyivel jobb lenne, ha az állam ingyen tudna hozzájutni! A kitermelésnél a kavics, homok, agyag, mészkő, a dolomit, vagy a föld fölött a tégla, a beton, a fémek, ha odafigyelnek rá, mind (újra)hasznosíthatók. Ezt a bölcsőtől-bölcsőig elvet egyébként már a Fradi stadion bontásánál, építésénél is alkalmazták, amit lehetett felhasználtak az új létesítmény építésekor.

Ezzel a rendszerrel a környezet is jól fog járni, ha jól gondolom

Nem mehet a végtelenségig, hogy kitermeljük az anyagokat, aztán amikor elbontjuk az épületeket, megy minden a hulladéklerakóba, és megint új anyagokat termelünk ki, amik szintén hulladékként végzik, hanem amit lehet, újra fel kell használni. Ez környezetvédelmileg, de energiagazdálkodás szempontjából is óriási megtakarítást jelent. Ha egy primer nyersanyagot kiváltunk egy újrahasznosított anyaggal, akkor adott esetben egy tizedére csökkenthetjük az energiafelhasználást is. Továbbá hatalmas CO2-megtakarítást is el lehet érni például azzal, hogy nem kell elszállítani az anyagokat egy távoli hulladéklerakóba, hanem egy közeli beruházásnál fel lehet használni.

Clean-Way_circle

A bányászati szektor éves kitermelt kapacitása nagyságrendileg 38-40 millió tonna. Ha minden építési hulladékot 100 százalékban újrahasznosítanánk, akkor sem tudná ennek a 10 százalékát pótolni, tehát nem konkurál vele. A bányászati szektor 1-2 milliárdos, országos viszonylatban értett értékesítéscsökkenésével szemben 20 milliárdos nyereség keletkezik. Ráadásul kárpótolni lehet a bányavállalkozókat, mivel a hasznosító telepeket a bányákban lehet gazdaságosan működtetni. Ha a bányavállalkozó egy tájsebet hoz létre, köteles azt rekultiválni is. De ha ott egy hulladékhasznosító telep működik – akár állami együttműködésben –, beszállítják oda az anyagot, feldolgozzák, és a nem hasznosítható rész még mindig felhasználható bányarekultivációra. Nem véletlenül kezdenek a bányavállalkozók egyre inkább építési hulladék hasznosításába. Ez egy plusz bevételi forrás a számukra. Ezt tapasztalatból is tudom, ugyanis mi is üzemeltetünk számos bányát, hulladékhasznosító telepet, és éves viszonylatban 150-200 ezer köbméter építőipari hulladékot hasznosítottunk az elmúlt 8-10 évben folyamatosan.

Ki használhatja az applikációt, és milyen költséggel? Hogyan kerül az azbeszt a levegőbe? Mikor indul a rendszer?

További érdekes részletek az Energiafigyelő magazin 2016/1. számában!

Forrás: energiaoldal.hu