Csörög község monumentális hulladékmezője (Frissítve- újabb képek)
Csörög község első bejelentése egy monumentális – nagy kiterjedésű – hulladékmezőről szól. A bejelentő szerint a hulladékok minden fajtája a veszélyestől egészen a zöldhulladékig megtalálható.
Frissítve
2017.05.24. 21:00
Újabb képek érkeztek a helyszínről, pontosabb helyszín-meghatározással:
A bejelentőtől kapott újabb levél szövege
“Tisztelt Cím! Még pár” kép a szeméttelep környékén lévő hulladékról. Zöme autókbol származó hulladék és kábeleknek a gumi burkolata. A 3 pont közötti utakat jártam be. Látszik a térképen az út is. Nincsenek utcanevek sajnos.”
Korábban
2017.05.24. 10:00
A település határában található a helyszín, pontosabban a Csörög-Máriaudvar Csörög-Sződ közötti földutak, illetve a csörögi szeméttelep környékén lévő utak is hasonlóan festenek.

Csörög község monumentális szemétlerakata. / Fotó: hulladekvadasz.hu
A bejelentés szövege
“Tisztelt Cím! Váctol 10km-re található Csörög környékén egyre több illegális hulladéklerakó hely van, tele van a környék szemétdombokkal. A hulladék vegyes( bontott autó alkatrészek, háztartási hulladék, törmelék stb. Csatolok pár fényképet. Ezeket ma készítettem, de sokkal több van. Évek óta van illegális szemét lerakás. A helyszín pedig Csörög-Máriaudvar Csörög-Sződ közötti földutak illetve a csörögi szeméttelep környékén lévő utak is hasonlóan festenek. Nehéz pontosan megmondani utca nevek hiányában. Bármi kérdés van, szívesen válaszolok. “
Hulladék jellege: kommunális, építési, elektronikai, veszélyes és zöldhulladék.
[codepeople-post-map]
Továbbítjuk a bejelentést az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Csörög község a wikipedia szerint:
A község Pest megyében, a Váci járásban található a Budapest–Szob-vasútvonal mellett.
Fekvése
Megközelítést segíti a helyi adottságok, a Dunakanyar közelsége, az M2 gyorsforgalmi út és a Gödöllői út az M3-as autópálya. A fővárostól mindössze 20 percre található.
Története
A település története nagyon gazdag, amire az itt élők igen büszkék. A település földrajzi adottságai már az őskori ember számára is vonzóak voltak a letelepedésre. Jellegzetes alakzat a miocén (föld-történeti harmadkori) eredetű csörögi Kígyó-hegy, amely vulkanikus eredetű andezit kőzetből áll. Érdekessége, hogy tulajdonképpen egy tellér része, mely a Keleti-Cserhátból sugárirányban induló „kőzet- folyamok” közül a leghosszabb, 21 km. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló „hasadék vulkán” 221m magas (a Gellért- hegy 235 m). A kúp alakú hegy oldalában a középkortól fogva szőlőt termesztettek. A falunak ezt a részét hívták Nagycsörögnek, a hegy alatti részt pedig az országút másik oldalán Kiscsörögnek. Szintén a korai megtelepedést segítették a környéken folyó patakok, például a Hartyáni- és a Sződrákosi-patak.
A település neve a csörge, ’csermely’ szóból származik, de van a 19. századból egy népetimológiás névmagyarázat is, mely szerint „ Vácz felöl van a Csörög puszta, jelenleg híres bortermesztő hegy, mely elnevezését onnan vette, hogy tele van apró kövekkel, melyek zivatarkor a hegyen meglódulván csörögve aláhullanak”. (Ezt Volentics Bálint sződi bíró jegyezte le 1865-ben.) A legkorábbi történeti emlék a bronzkorból származik. A csörögi hegy tetején erődítés nyomait találták 1881-ben, s ezt Tragor Ignác neves váci régész is megerősítette, de egy 1984-es régészeti bejárás során már nem találtak erődítésnyomokat. Mivel azonban a magaslati helyek védelmet nyújtottak a korai ember számára, valószínűsíthető, hogy valamilyen sánc-, vagy földvárszerű építmény lehetett ott. A 19. században kő- és cseréptöredékek kerültek elő ezen ősi településről.
Bővebben: wikipedia.