Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, function 'hueman_remove_font-awesome' not found or invalid function name in /home/vfrtyr/public_html/hulladekvadasz.hu/wp-includes/class-wp-hook.php on line 324
Sukoró község veszélyes hulladéklerakata - Hulladekvadasz.hu

Sukoró község veszélyes hulladéklerakata

Sukoró község Velencei-tó éjszaki partján helyezkedik el, amit sokan egy földmutyi miatt ismernek, de jelenlegi bejelentés veszélyes hulladéklerakatról szól.

Pala, vegyszeres hordó, mi kell mi a veszélyes hulladék igazolásához? / Fotó: hulladekvadasz.hu

Pala, vegyszeres hordó, mi kell mi a veszélyes hulladék igazolásához? / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„Tisztelt Cím! Veszélyes hulladék lerakásra elttem figyelmes Sukoró fölött. Kérem intézekdésüket!”

Hulladék jellege: építési, műanyag, vegyi, veszélyes.

[codepeople-post-map]

Sukoró melletti bejelentését továbbítjuk az aktuális önkormányzatoknak. Köszönjük a bejelentést.


Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.


A településről a wikipedia szerint

Sukoró Fejér megyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.

Fekvése
Sukoró a Velencei-tó északi partján fekszik, a Velencei-hegység lábánál. Keletről Velence, északkeletről Nadap és délnyugatról Pákozd határolja.

Közlekedése
Autóbusszal Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől megközelíthető és a Népliget (Budapest) felé is közlekednek autóbuszjáratok.

Története
Sukoró a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt. A középkorban Sukoró Pákozd után a környék meghatározó települése. Első fennmaradt írásos említése 1632-ből származik, amikor is egy egyházi összeírás szerint református prédikátora volt. Legrégebbi, mára már elveszett pecsétje azonban 1623-as keltezésű lehetett.

Római katolikus templomát a 17. században emelték. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a pákozdi csata előtti főhaditanács színhelye Sukoró volt. 1861 után, a Déli Vasút elkészültével Sukoró sokat veszít addigi jelentőségéből a növekvő déli parti Gárdonnyal szemben. Ismételt fejlődésnek csak az 1990-es évek második felében indult a község.

A település Fejér megye leggyorsabban fejlődő települése, egyre több német és holland keresi fel ingatlanszerzés céljából. Nagy arányú továbbá a vállalkozók száma is a településen.

2008 óta a község neve az ott tervezett kaszinó-beruházás miatt elhíresült, politikai hívószóvá vált. A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, a település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást.

A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt erősen támogatta, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától. Az üggyel kapcsolatos perek 2013 decemberében is folyamatban vannak.

Forrás: wikipedia.

You may also like...