Káptalantóti szemétdomb túraútvonalon

Egy káptalantóti szemétdomb rontja el a táj leírhatatlanul csodás Balaton-felvidéki tájképét egy azon a területen haladó túraútvonalon. A terület vajon magánterület?

A Veszprém megyei település első bejelentésében egy gazdátlan földterületet láthatunk, amit elborít a szemét.

A bejelentés szövege
„Kedves Hulladékvadász Csapata! Illegális hulladéklarakásról szeretnék bejelentést tenni. Helyszín: Káptalantóti, Dózsa utca (vagy annak betonozatlan folytatása a Tóti-hegy felé). A csatolt fotón zöld pont jelzi a szeméttel szennyezett területet. Tóti-hegyi túránk alkalmával lettünk figyelmesek a földes út menti nagy szeméthalmazra, ami a kék jelzésű túraút kezdetén rondítja el a gyönyörű tájat. Felszámolásban való közreműködéseteket, és elhivatott munkátokat köszönöm!”

Hulladék jellege: kommunális.

[codepeople-post-map]

A káptalantóti helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.

Káptalantóti településről a wikipedia szerint

Káptalantóti község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése
Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.

Története
Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra. A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).

A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát. Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült. A ma is álló római katolikus temploma 1765-1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.

Bővebben: wikipedia.