Szirák belterületes hulladékhalmai

Szirák belterületes hulladékhalmait már több alkalommal jelentette az illetékes önkormányzatnál, de eddig nem kapott érdemi választ, ezért fordult hozzánk.

A település első bejelentésében közterületre kihelyezett hulladéklerakatok láthatóak, ami főként építési és földmozgatásból származhatnak.

A bejelentés szövege
„Tisztelt Ügyintéző! Bejelentést szeretnék tenni, mivel Szirák belterületes több helyen is illegális szemét lerakás van. A fő úton Petőfi és a kisbágyoni út közötti út szakaszon a patak partján építési törmelékek, háztartási hulladék. Mellékelek fotókat!

A hulladéklerakat szépen növekszik. Már elektronikai hulladék is található a helyszínen az építési hulladék mellett. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A Dózsa György 24 szám alatti ingatlannal szemben a nádasba háztartási hulladék minden félek szemetek zsákok. Többször szóltam a helyi Önkormányzatnak hogy tegyenek ellene de nem tettek semmit. Válaszukat előre is köszönöm!”

A bejelentés időpontja: 2018.07.02.

Hulladék jellege: építési, kommunális.

[codepeople-post-map]

Szirák község helyszínéről beérkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.

A település a wikipedia szerint

Szirák község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése
A település a Cserhát dombjai között a Bér patak völgyében, a fővárostól 65–70 km-rel északkeletre épült; jelenleg Nógrád megyéhez tartozik.

Története
Szirák vidéke az ősidőktől kezdve lakott hely. Ezt bizonyítják a Magyar Nemzeti, illetve a Palóc Múzeumban található kőkorszaki, bronzkori és avarkori leletek. A 19. század végén a régészek egy 69 sírból álló alán temetőt is feltártak itt.

A település nevének előzményét kereshetjük szláv nyelvekben is, pl. a bolgár сирак, cseh sirotek, horvát siroče, orosz сирота, szerb сироче, szlovák és szlovén sirota (árva) szóban, valószínűbbnek látszik azonban a magyar eredet. A cirák kifejezés jelentése a magyarban: csíra, ivadék, sarj. A szlávok egyébként is csak a 17. századtól telepedtek meg e vidéken.

Egyesek szerint a település – a névadás az avarok korában történt volna – a bibliai (az Ószövetségből ismert) Sirák nevét örökölte, e feltevés azonban eléggé valószínűtlennek látszik.

Az 1832-es nagy tűzvészben még a harangok is megolvadtak. 1850-ben zsandárosztag, majd járási szolgabíróságot telepítettek a faluba. 1869-ben 1360 lakosa volt, ekkor a sziráki volt a vármegye 2. legnépesebb járása 28 857 fővel (1880-ban 26 378 fő). 1880-ban nagyközséggé minősítették, itt működött a megye három adóhivatalának egyike. 1896-ban három helyi újságja is volt. 1897-ben indult meg az állami elemi népoktatás. A 80 gyermeket befogadó óvodát 1885-ben adták át. Legtöbb lakosa az 1900-as évek elején volt; a lélekszám 1949 óta csökken.

Szirák az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Sziráki járásának székhelye volt. Nógrád és Heves határának kiigazítása után ezt szerepet a jobban megközelíthető Pásztó vette át.

Forrás: wikipedia.