Szétrohadt hűtők Castrum Cirpi, Római erőd romjai mellett
Castrum Cirpi, Római erőd romjai mellett illegálisan lerakatott szétrohadt hűtők találhatóak Dunabogdány külterületén nem messze a Szentendrei-Dunaágtól.
A bejelentésben szereplő kép tanulsága szerint a bontott hűtők rozsdás és majdnem felismerhetetlen állapotaik miatt már évek óta ott lehetnek a természetben. Azt tudni illik, hogy az elektronikus hulladéknak minősülő hűtőszekrényekből többféle környezetre káros vegyi anyag kerülhet ki. Továbbá ez egyben a településről érkezett első bejelentés is. Köszönjük a helyi hulladékvadászunknak a bejelentést.
A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! A csatolt képeken lévő lerakásokat a Cirpi római kori romok mellett találtam. A koordináták a képben vannak elmentve.”
A bejelentés időpontja: 2018.10.30.
Hulladék jellege: elektronikai hulladék.
Helyszín/GPS: 47.770556, 19.076389
[codepeople-post-map]
Castrum Cirpi, Római erőd romjai helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.
Castrum Cirpi, az erőd a wikipedia szerint
Castrum Cirpi A település Tahi felőli határában, a Szent János-patak vagy Ásvány-patak bal partján húzódó Váradok-dűlőben, közvetlenül a Duna partján feküdt a Római Birodalom (Pannonia provinciabeli) keleti határ- és védvonalának (limesének) katonai tábora. Az erőd körvonalát még ma is jól ki lehet venni a terepen. Feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban, azóta nem volt benne kutatás.
A legkorábbi castellum, egy palánktábor az 1–2. század fordulóján épült, és talán hármas árokkal rendelkezett. A kőerőd a 2. század derekán, de inkább második felében létesült, falát a palánktábor egyik árkába alapozták. Mérete 124×147 méter, falvastagsága 1,2 m. Egyik belső saroktornya ismert: 2×2,2 m nagyságú. A késő római átépítése I. Constantinus vagy II. Constantinus idején történt. Ekkor a sarkokon legyező alakú tornyok és valószínűleg patkó alakú oldaltornyok épültek. A 4. század végén, Valentinianus uralkodása idején (364–375) az erőd délkeleti sarkában egy 17×16,5 m belvilágú 1,6 m falvastagságú kiserődöt építettek. A római kori építészeti emlékeket legszebben egy Silvanus oltárkő őrzi, amely a visegrádi Salamon-toronyban tekinthető meg.
Az erőd mellett állt az egykori canabae, a táborhoz épült város. Az itinerariumokban (útleírások) mint mansio (meghálóhely) szerepel. A Notitia Dignitatum szerint a castellumban az equites Dalmatae, auxilia Fortensia és a praefectus legionis secundas adiutricis katonái állomásoztak. Két előkerült felirat szerint a cohors II Alpinorum equitata jelenlétével is számolni kell.[5]
Az ásatások tanúsága szerint Castrum Cirpi helyén a középkori Várad nevű falu állt. A falu értelemszerűen a római katonai erődítményről kaphatta a nevét. Az említett terület mai neve Váradok-dűlő, tehát a „Cirpi” megnevezés nem Bogdány római kori neve, hanem Várad falué, illetve a ma közigazgatásilag Dunabogdányhoz tartozó Váradok-dűlőé. A későbbiekben „Pusztatemplomként” is emlegette ezt a területet a népnyelv. A Cirpi helyén, illetve közelében állt Várad falut 1566 körül pusztították el a törökök.
Fekvése
A település a Dunakanyarban, a Szentendrei-Duna-ág mentén, a Visegrádi-hegység (régi térképeken a Pilis) lábánál, a 11-es főút vonalán terül el. Távolsága: Budapesttől 35, Szentendrétől 18, Visegrádtól 5, Esztergomtól 30 kilométer. Szomszédos települések: Visegrád, Kisoroszi, Tahitótfalu és Pilisszentlászló. Dunabogdány határos a Duna–Ipoly Nemzeti Park területével.
Forrás: wikipedia.
