Hulladék-e az e-hulladék? | Új rovat
Hulladék-e az e-hulladék címen új rovat indul a Hulladékvadászon, amely szerzője Mészáros Fanni jogász-közgazdász és alkalmazott környezetkutató.
Fanni: Nemrég újra elkezdtem egy régi szenvedélyemnek, a hegyikerékpározásnak hódolni. Letöltöttem egy appot a telefonomra, mellyel követni lehet a biciklizés közben megtett utat, a szintkülönbségeket. Nagyon tetszett a program, a tekerés végén azonnal térképen és különböző diagramokon láthattam a teljesítményemet. Rábeszélt a program egy fizetős, pro-verzióra, ami még több funkciót, megoldást kínált. Aztán jöttek a további lehetőségek, a kütyük: az apphoz kapcsolható karkötő, mely számolja a lépéseket, figyeli az alvásomat is. Valamint különböző okos órák is a kínálat részét képezték, melyek a karkötő-lehetőségeken túl újabbakkal is kecsegtettek. Hiába, no, a jól felépített marketing útján két nap alatt eljutottam az ingyenes apptól a több száz euróba kerülő okos óráig. Úgy éreztem, hogy meg is van, mit szeretnék a közelgő szülinapomra.
De melyik legyen? A karkötő? Vagy akkor már jobb egy óra?
Pár nap tervezgetés után azonban más gondolatok is beférkőztek a fejembe. Eszembe jutnak a fotók azokról a hatalmas elektronikaihulladék-hegyekről, melyeket saját magam készítettem nemrég az egyik budapesti hulladékfeldolgozó telepen.
Hulladékhegy egy budapesti hulladékfeldolgozó telepe, amin java részt e-hulladék található. / Fotó: Mészáros Fanni
Az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékfajta. Mi lesz velünk 10, 20, 50 év múlva?
Az innováció elképesztő gyorsaságra kapcsolt. Míg gyerekként a walkmant hallgatva nőttem fel, miközben a család éveket várt a vonalas telefonra, alig néhány évtized elteltével már leáldozott az ideje a walkmant követő CD-lejátszónak is, és ma már a minden ember kezében ott lévő okos telefonon hallgatjuk a zenét. Rengeteg lehetőséget kínálnak a gyártók. Az okos telefonok egy-két év alatt teret hódítottak a hagyományos mobilokhoz képest, és most már az okos órákon, okos tévéken a sor. De jönnek az okos háztartási gépek is: a mosógép, hűtő.
2016-ban a budapesti Terebesi erdő hűtőtemetővé vált, az Örs vezér terétől néhány percre.
Egyfelől nyilván szuper, hogy ennyi új lehetőségünk van ma már. Szinte minden háztartásban van hűtő, mosógép. Szinte mindenkinek a kezében – még a gyerekekében is – ott lehet egy kommunikációs eszköz, ami lehetővé teszi, hogy bármikor elérhetők legyünk, bármikor mi is el tudjunk érni bárkit. Akár még láthatjuk is egymást, ha video-hívást kezdeményezünk!
De minden, ami „ma” egy új termék, „holnap” vagy „holnapután” hulladék lesz.
Vajon mekkora probléma ez, és mi lehet a megoldás?
Számtalan választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. A fogyasztói társadalom kritikusai szerint a gyártók kreálják a fogyasztói igényeket. Az egyetlen cél, ami őket vezérli, a profit, és egyre furfangosabb marketing fogásokkal vesznek rá minket, hogy minél többet vásároljunk. Még akár arra is vetemedhetnek, hogy úgy alakítják ki a termékeket, hogy azok egy meghatározott idő után elromoljanak, így vernek át minket, szegény fogyasztókat, és érik el, hogy egyre gyakrabban vásároljunk új termékeket, hogy ők még gazdagabbak legyenek. Mi, fogyasztók, tehát áldozatok vagyunk, az egyedüli bűnös pedig a gyártó.
Bontott hűtőszekrény lomhulladéknak minősül, aminek darabjainak alapanyagaitól függ annak begyűjtése.
A gyártók viszont máshogy látják. Ők igyekeznek mindenben kiszolgálni a fogyasztók igényeit. A gyártói innovációnak köszönhetően sokkal kényelmesebb és jobb lett az életünk. Mit csinálnánk ma már mobiltelefon nélkül? Nem sokkal jobb, hogy egy új, környezetbarát mosógép több mint 60 %-kal kevesebb vizet és több mint 40 %-kal kevesebb áramot fogyaszt, mint egy 25 évvel ezelőtti társa? Hogy ezeket a sorokat egy 90 dkg súlyú szupergyors laptopon tudom írni, és nem egy hagyományos írógépen?
A gyártók a fogyasztókért vannak, és a fogyasztók mindennapjait megkönnyítették a fejlesztések. Ráadásul számtalan újítás kifejezetten kedvez a környezetnek: az energiatakarékos berendezések, melyekkel csökkenthetjük nemcsak a villanyszámlánkat, hanem a szén-dioxid kibocsájtásunkat is. Az infotechnológia, mely ma már sokszor helyettesíti a személyes találkozókat, így nem kell az utazással a környezetet terhelni. Aztán ott az okos telefon, mely ma már sok esetben több készüléket is helyettesít (pl. fényképezőt, számológépet, zenegépet stb.). A rendszerbe köthető, kommunikáló elektronikai eszközök, háztartási gépek pedig további előnyökkel, megtakarításokkal is csábítanak.
Kinek van igaza?
Ami a megoldást illeti, itt is léteznek eltérő vélemények. Egyesek szerint a vásárlásokat úgysem lehet befolyásolni, így a hulladékfeldolgozás fejlesztésére kell koncentrálni. Mások szerint ezzel valójában létrejött egy új iparág, egy új üzleti lehetőség, amely érdekelt a hulladékképződés fenntartásában, növelésében. Vannak, akik szerint csak a megelőzés lehet a megoldás. És vannak az igazán szkeptikusok, akik szerint nincs megoldás.
Aztán jön a jogalkotó, aki mégis megpróbálkozik valamilyen megoldással, iránymutatással, terelgetéssel. Sokáig töpreng, hatástanulmányokat készíttet (jó esetben), megkérdezi ezt a szereplőt, meg azt is (jó esetben), konzultál tanácsadókkal (jó esetben), majd az asztalra csap és dönt. Vagy jól, vagy kevésbé jól… Az idő majd eldönti.
A hulladékvadász e-hulladék témájával kapcsolatos korábbi cikkeink ide kattintva elérhetőek.
Sokan vannak, akik szerint az a világ, amiben most élünk, nem fenntartható. Gyulai Iván ökológus szerint jelenleg is már legalább másfél Föld bolygóra lenne szükségünk, de ha mindenki az amerikai színvonalon élne, akkor legalább négy és félre[i]. Kerekes Sándor közgazdász szerint az elmúlt 30 évben „A környezetvédelem nyert néhány csatát, de a háború vesztésre áll.[ii]” Én is egyetértek velük.
Ebben a rovatban arra szeretném ösztönözni a Kedves Olvasót, hogy ebben a nagy sietségben, ebben a felgyorsult világban időnként egy kicsit megálljunk. Megálljunk, és közösen gondolkodjunk arról, milyen kihívások előtt állunk éppen az elektronikai készülékek világában, vagy éppen arról, vajon lehetne-e, és ha igen, hogyan, egy kicsit zöldebb „e-világunk”.
Hulladék-e az e-hulladék? A választ a rovat következő cikkeiben mutatjuk be, hogy mindenki számára egyértelmű legyen. Tartsanak velem!
A szerző, Mészáros Fanni, az APPLiA Magyarország cégvezetője, jogász-közgazdász és alkalmazott környezetkutató, az Örökdiák-blog írója
Forrás:
