Mit tegyünk az e-hulladékkal? – Innen megtudhatod!

Mit tegyünk az e-hulladékkal? – rengetegszer kapjuk meg ezt a kérdést a kedves olvasóinktól, sőt még az országos médiától is. Cikkünkben összefoglaltuk a lényeget.

Ha azt a kifejezést halljuk, hogy szelektív hulladékgyűjtés, biztosan mindenkinek az a – mára már szerencsére egyre jobban elterjedő – gyakorlat jut eszébe, mely szerint elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni a műanyagot és a fémeket, a papírt, no és az üveghulladékokat.

De mi a helyzet a többi hulladékkal?

Az UNU – IAS felmérése [1] szerint 2014-ben Európában 11,6 millió tonna háztartási elektronikai hulladék (e-hulladék) képződött. Hazánkban évente 10–15 kg keletkezik lakosonként. Ennek az átlagával számolva Magyarországon tehát az évi 125.000 tonnát is eléri a keletkező háztartási e-hulladék mennyisége.

A teljes világot tekintve ez a mennyiség 2014-ben 41,8 millió tonna volt, és a tanulmány akkor az jelezte, hogy évente 2 millió tonnával nő ez a mennyiség. Ennek megfelelően idén, 2020-ban már jócskán 50 millió tonna feletti e-hulladékkal számolhatunk. Nem kétséges, hogy az elektronikai hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékfajta, és az sem, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem állhat meg a színes kukákba dobálandó termékeknél.

Kép forrása: Forgó Morgó a tengeren c. mesekönyv

Az elektronikai termékeken és használati útmutatójukban a gyártóknak fel kell tüntetniük az alábbi jelet. Ez az áthúzottkuka-jel arra figyelmeztet, hogy az elektronikai berendezéseket nem szabad a kommunális hulladékgyűjtőben elhelyezni: az e-hulladékokat is elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni.

Mit tegyünk, ha már nincs szükségünk a régi elektromos készülékünkre?

Kereskedői visszavétel

Ha új készüléket vásárolunk, a kereskedő köteles ingyenesen visszavenni a vásárló által felajánlott, az új készülékkel azonos használati célú régi berendezést. Mindezt ráadásul ingyenesen, tehát pénzt a visszavételért nem kérhet. Még akkor sem, ha a vásárló kéri, hogy a kereskedő a régi gépet az új gép házhozszállításakor szállítsa el tőle. Ebben az esetben is köteles a bolt ingyenesen gondoskodni arról, hogy a régi hűtőt, mosógépet és egyéb nagygépet elszállítsa a vásárló lakásából.

A kisebb készülékeket a kereskedők akkor is kötelesek visszavenni, ha nem vásárolunk újat (a 400 m²-nél nagyobb alapterületű üzletek kötelesek a 25 cm átmérőjűnél nem nagyobb elektromos eszközök visszavételére). A legtöbb elektronikai szakáruházban, szuper- vagy hipermarketben leadhatók a használt fénycsövek, izzók, valamint az elemek, akkumulátorok is.

Lomtalanítás

Sajnos sokan nem tudják, hogy lomtalanításkor nem szabad kitenni az utcára az elektromos berendezéseket. Ezek a veszélyes hulladékok, mint láttuk, szakszerű bontást igényelnek. A lomtalanítást végző szervezet mindig biztosít lehetőséget a veszélyes hulladékok leadására is. Ennek helyét és időpontját megtalálhatjuk a lakossági tájékoztatóban vagy a szervezet honlapján.

Lomtalanítások alkalmával Budapesten külön helyszínt is ki szoktak jelölni ehulladék leadására. / Fotó: MTI

Hulladékudvarok

Általános szabály, hogy a települési hulladékudvarokban leadhatók az e-hulladékok. A legközelebbi hulladékudvarról a helyi közterület-fenntartó vállalat vagy az önkormányzat honlapján tájékozódhatunk.

A hulladékudvarok jellemzően mindenfajta e-hulladékot visszavesznek, de ha hűtőgépet vagy képcsöves berendezést (tévét, monitort) szeretnénk leadni, akkor előbb telefonon érdeklődjünk, hogy biztosan átveszik-e. Szintén érdemes informálódni, ha egyéb vagy több nagyméretű készülékkel érkeznénk, mert a helyhiány (a hulladékudvar telítettsége) is lehet oka az átvétel megtagadásának.

Figyelem! 2017. június 23-án lépett hatályba a hulladéktörvény azon új rendelkezése, mely szerint hulladékudvarban akkor adhatunk le hulladékot, ha igazoljuk, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját megfizettük. A hulladékudvar tehát kérheti ennek igazolását!

Hulladékudvar egy lehetőség arra, hogy legálisan megváljunk használati tárgyainktól is.

Azt gondolhatnánk, hogy ha ilyen sok és kiváló lehetőség van az régi elektronikai készülékek leadására és a hulladékfeldolgozó iparba történő becsatornázásra, akkor nincs is semmi gond, ez egy szuperül működő rendszer. Ehhez képest a valóság időnként mást mutat.

Saját tapasztalataim

Pár éve például ezt jómagam is megtapasztaltam. Bár nem kifejezetten az e-hulladékok kapcsán, de mivel akár járhattam volna hasonlóan (vagy még rosszabbul) egy tévével is, így megosztom veletek a történetet. Karácsony előtt a garázsunkban nagytakarítást végeztünk a férjemmel, és bizony jó pár – szépen, szelektíven elkülönített – hulladékcsomag létrejött: voltak nagyméretű kartonpapírok, kisebb elektronikai hulladékok, és anyaguk alapján szétválogatott egyéb termékek is.

A környezettudatosság jegyében kinéztem a hozzánk legközelebb eső hulladékudvart (ami mellesleg tőlünk kb. 15km-re volt, mert a mi kerületünkben és környezőkben sincs hulladékudvar a mai napig sem). Bepakoltuk a zsákokat az autóba, majd elautóztunk a kinézett hulladékudvarba, ahol tulajdonképpen a papírt és az elektronikai hulladékot átvették, és szépen elhelyezték a csillagos ég alá az aszfalt-placcra.

Az anyagonként különválogatott egyéb hulladékról megállapították, hogy azok háztartási lomok, és jelezték, hogy azokat kizárólag a budafoki hulladékudvarban lehet Budapesten leadni. Uccu neki, irány Budafok (a 3. kerület külső részéről). Ez újabb 25 km volt, és át is vették a lomokat tőlünk, zsákonként – ha jól emlékszem – 500 forintért. Mármint, hogy nekünk kellett fizetnünk. Mondtam, hogy igaz, hogy lomok, de anyaguk szerint szét vannak válogatva. Ez nem hatotta meg őket, bevágtak mindent egy helyre.

Ezt követően hazaautóztunk, újabb kb. 25 km-t megtéve. Mivel az ez egészet egy esettanulmányként is kezeltem (főleg, miután az első helyről a hulladék nagyobb felével elhajtottak), azért be kellett látnom, talán nem mindenki fog ennyi időt és pénzt arra áldozni, hogy a megfelelő helyen és módon leadja a képződött hulladékokat (a férjem azóta is csak szelektívhulladék-canossaként emlegeti azt a szép téli estét).

Szóval a rendszer azért nem annyira jól működik.

Nem véletlenül emlegetem annyit a képcsöves berendezéseket, mint például a régi tévéket, monitorokat. Ma például – csak hogy teljesen naprakész információval szolgálhassak nektek – felhívtam egy hulladékiparban dolgozó kollégámat, aki jelezte, hogy ha most fognék egy képcsöves berendezést és azt náluk a telepen le szeretném adni, akkor 50 Ft/kg díjat kéne fizetnem és ők még az olcsóbbak között vannak.

Sajnos ezért is van az, hogy ha az erdőben sétálunk, például járjuk a Kéktúra útvonalát, akkor is szembesülünk azzal, hogy valami mégsem olyan tökéletes. Én magam legalább is, aktív kéktúrázó lévén, sajnos ritkán teljesítek úgy egy-egy szakaszt, hogy ne találkoznék kidobott hűtőkkel, tévékkel.

1000 bontott hűtő története

Még nem beszéltünk arról, hogy néhány éve a budapesti Terebesi erdőben a különböző fajta hulladékok elhelyezése – köztük kiemelten a régi hűtők dobozai, valamint a képcsöves berendezések – már szelektív kerülnek elhelyezésre az erdő egyes fái és bokrai között. Ezeknek természetesen nem ott lenne a helyük.

2016 áprilisában bontott hűtőtemetővé vált a Terebesi erdő!

Hogy miért is kerülnek mégis oda, nos, egy későbbi alkalommal ezt is szeretném boncolgatni itt a Hulladékvadászon az E-hulladék rovatban. Előbb azonban megnézzük, miért is veszélyes hulladék az e-hulladék. Tartsatok velem, hamarosan újra jelentkezem!

Bízunk benne, hogy a cikkünkkel mindenki számára megválaszoltuk azt a kérdést: „Mit tegyünk az e-hulladékkal?”

[1] Baldé, C.P., Wang, F., Kuehr, R., Huisman, J. (2015): The global e-waste monitor – 2014, United Nations University, IAS – SCYCLE, Bonn, Germany (2020. február 25-én elérhető itt)

Ezen oldal összeállításához felhasznált forrás továbbá: www.applia.hu.