Diósd határában pofátlan szemetelés a tiltótábla ellenére (Frissítve)
Diósd határából pofátlan szemetelésről kaptunk bejelentést egy helyi lakostól. A tiltótábla ellenére a szemetelő közvetlenül a tábla mellé helyezte ki feleslegessé vált kacatjait.
Frissítve
2017.04.29.
Diósd Önkormányzatától kapott tájékoztatás szerint a területről az illegálisan kihelyezett hulladékot elszállították.
Az önkormányzattól kapott tájékoztatás:
„A bejelentésen szereplő szemétkupac, egy lakossági összefogás általi akció keretében összegyűjtött hulladék, amit a környék tisztán tartásáért tartottak. Az összegyűjtött hulladékot a múlt hét közepén az Önkormányzat már elszállította, saját költségén.”
Gratulálunk a villámgyors takarításért. Köszönjük a Diósd Önkormányzatának a munkáját.
Korábban
2017.04.28.
Nem az első ilyen esetről van szó. Szinte már tipikus, mintha direktbe oda helyeznék ki a szemetelők. Nem számít nekik semmi, csak a szeméttől minél hamarabb váljanak meg. Diósd korábbi bejelentéseit ide kattintva érhetőek el.
„NE TEDD IDE a szemetet és a kerti hulladékot MI SE VISSZÜK HOZZÁD!” – figyelmeztető szöveg a táblán. / Fotó: hulladekvadasz.hu
A bejelentő szövege
„Sziasztok! Bicajozás közben jártam erre és fel se tudom fogni mi járhatott az elkövető fejében, amikor pont ide vitte ki a szemetét. Remélem a hatóságok elkapják, és jól meg is büntetik. Nem ember az ilyen.”
Fotó: hulladekvadasz.hu
Hulladék jellege: kommunális, építési, autógumi.
[codepeople-post-map]
Továbbítjuk a bejelentést az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Diósd a wikipedia szerint:
Diósd (németül: Orasch) város Pest megyében, az Érdi járásban.
Fekvése
Érd, Törökbálint és Budapest között fekvő település.
Története
Diósd nevét 1278-ban Gyog írásmóddal, mint Diódi nemesek birtokát említette egy oklevél. 1293-1294-ben Berki Tamás birtoka volt. 1323-ban Károly Róbert király Diódot, mint az örökös nélkül elhalt Berki Tamás faluját István visegrádi várnagynak adományozta. 1334-ben a budai főesperességhez tartozó egyházának papja a pápai tizedjegyzék szerint 4 garas pápai tizedet fizetett. Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom.
Diósd ma telepített község Budától délnyugatra.
1910-ben 896 lakosából 522 magyar, 357 német, 12 szlovák volt. Ebből 881 római katolikus, 8 református, 6 evangélikus volt. A 20. század elején Fejér vármegye Váli járásához tartozott. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, majd az Érdi járás része lett. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
Nevezetességei
Rádió- és Televíziómúzeum
Egykori kőbánya, benne a Diósdi Római-barlang
Tájház
Szent Gellért Templom
Kaptárkövek, Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang, Kaptárkői-barlang
