Ádánd külterületén állandó hulladéklerakások
Ádánd külterületén állandó hulladéklerakásokra hívja fel a figyelmet a bejelentő. XXI. századi település kültéri körkép bontott hűtőkkel, autóalkatrészékkel és építési hulladékkal.
A település első, de Somogy megye sokadik bejelentése ez. A korábbiakat ide kattintva lehet megtekinteni.
A bejelentés szövege
„Tisztelt Illetékes! Küldöm a Somogy megyei Ádánd alatti részen található hulladéklerakatot! Az illegális lerakott hulladék, Ádánd település külterületén található. A Pélpuszta felé vezető aszfaltos útról könnyen megközelíthető helyen, régóta sokak által használt, „szemétlerakat”!
A hulladék összetétele nagyon vegyes, mint a melléket fényképeken látszik is! A üvegektől, az autó alkatrészektől ( fém alkatrészeket kivéve), autó gumiabroncsok, hűtőszekrény nem fém maradványai, szigetelőanyag (pur hab)és építkezési hulladék (sitt) ! A szemét körülbelüli nagysága 5 köbméter, de ez folyamatosan változik!”
Hulladék jellege: kommunális.
[codepeople-post-map]
Ádánd helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést.
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.
A település a wikipedia szerint
Fekvése
Ádánd község Somogy megyében, a Siófoki járásban található.A Kis-Koppány patak mellett fekszik, a legközelebbi város Siófok (12 km). Településszerkezete: dombvidéki sorfalu. Vasútállomása elérhető a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon.
Története
Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adand alakban írva, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták. 1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.
Bővebben: wikipedia.