Cigicsikk-újrahasznosítás: tégla készíthető a filterből
A cigicsikk-újrahasznosítás sokaknak okoz fejtörést. A sokszor a legegyszerűbb megoldások lehetnek talán a legjobbak. Íme egy mind közül.
2020-ban ismét Cigicsikkmentes kihívás!
A JÖN Alapítvány Cigicsikkmentes kihívása kapcsán is felmerül a kérdés, hogy mit kezdhetünk a használt filterekkel?
Odáig rendben van, hogy nem dobjuk el, sőt felszedjük más embertársaink szemetét, de mit lehet kezdeni ezzel a hulladékkal? Hiszen az már kiderült, hogy ha a kukába kerülnek a csikkek, akkor is az óceánban köthetnek ki, egyetlen csikk pedig akár 4000 különféle kémiai vegyületet is tartalmazhat, így képes akár 500-1000 liter vizet beszennyezni. – szerk.
A kutatók 2016-ban már találtak egy megoldás a csikkek újrahasznosítására, téglákat készítettek a filterekből. A csikkek nem a téglák egészét teszik ki, hanem csak a belsejükben vannak, így nem veszélyesek az emberi egészségre sem. Ráadásul nem csak a szemétproblémát oldja meg az újfajta tégla, de energiát is megspórol nekünk.
Cigicsikk-újrahasznosítás: A kutató és az általa készült téglák. / Fotó: springwise.com
A tudósok számításai szerint ha a világ összes téglagyártásának mindössze 2,5 százalékába 1 százaléknyi arányban cigarettacsikket építenénk be, teljesen ellensúlyozhatnánk a globális cigarettagyártás káros hatásait.
Az ausztrál RMIT Egyetem kutatói bemutatták tanulmányukban, hogy az égetett agyagból készülő téglák, amelyekhez cigarettacsikkeket is felhasználtak, energiát takarítanak meg és a globális szemétproblémát is segítenek megoldani.
Készül a cigitégla. / Fotó: slideshare.net
Évente több trillió cigarettát gyártanak világszerte, ez pedig több millió mérgező hulladékot termet, amit cigarettacsikkek formájában az emberek a környezetükbe dobálnak.
A filterek ráadásul biológiailag nehezen bomlanak le, a folyamat több évbe telik, illetve nehézfémek, például arzén, króm, nikkel és kadmium oldódhat ki belőlük, ami így a talajba és a természetes vizekbe jut.
Az RMIT Egyetem Dr. Abbas Mohajerani által vezetett kutatócsoportja viszont megtalálta a megoldást. Az általuk fejlesztett téglák mindössze 1 százalékban tartalmaznak cigicsikket, mégis csökkentik a tégla gyártási költségeit, illetve megmentik a környezetet is.
Mohajerani a találmánnyal kapcsolatban elmondta, hogy már évek óta álmodozott egy fenntartható és praktikus technológiáról, ami megoldja a cigarettacsikk-szennyezés problémáját.
A bekevert cigicsikkek arányai az égetett téglában. / Fotó: slideshare.net
„Nagyjából 6 trillió szál cigarettát gyártanak évente, ami 1,2 millió tonnányi csikk létrejöttéhez vezet. Ezek a számok 2025-re várhatóan 50 százalékkal emelkedni fognak, főként a világ népességének gyarapodása miatt” – tette hozzá.
Egyedül Ausztráliában az emberek évente 25-30 milliárd filteres cigit szívnak el, ebből pedig 7 millárdot csak úgy elpöckölnek a szabadba.
„Ez a kutatás bemutatta, hogy ha a világ éves téglagyártásának mindössze 2,5 százalékába kerülnek 1 százaléknyi cigarettacsikk, akkor teljes mértékben ellensúlyozni lehetne a globális cigarettagyártást” – mondta Mohajerani.
De még egy másik pozitív hozadéka is lenne az ilyen tégláknak. A professzor csapata ugyanis rájött, hogy a csikkek hozzáadásával a téglák kiégetéséhez 58 százalékkal kevesebb energiára van szükség.
A csikktartalmú, égetett agyag téglák ráadásul könnyebbek és jobban is szigetelnek, mint a hagyományos építőanyagok, így a házak fűtési és hűtési költségeit is csökkenteni tudják.
Fontos megjegyezni, hogy a „csikkes” téglák a hagyományos téglákhoz hasonló tulajdonságokkal bírnak.
A gyártás során, az égetési szakaszban a nehézfémek és más szennyező anyagok csapdába esnek és rögzítődnek a téglákban, ezzel is csökkentve a kioldódás okozta problémát.
Mohajerani elmondta: „A csikkek téglába való beépítése hatékonyan oldhatja meg a globális szemétproblémát, mivel az újrahasznosított cigarettacsikkek a téglákba építhetők anélkül, hogy félni kellene a szennyező anyagok kioldódásától.”
„Az előállításuk is annál kevésbé energiaigényes, minél több csikket beépítünk, így az energiára fordított költségek is csökkenthetők” – fejtegette az előnyöket a tudós.
A cigicsikk-újrahasznosítás margójára
Tehát ez is egy kézenfekvő megoldás lehet. Most már csak az a kérdés, hogy mikor kezdjük el alkalmazni azt? Addig is fontos, hogy Te se dobd el a csikkeket, ha pedig egyetértesz azzal, hogy súlyos problémáról van szó, csatlakozz a JÖN Alapítvány Cigicsikkmentes februárjához!
Forrás: Science Daily
