Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

A műanyagprobléma sokkal összetettebb, mint hinnénk

A műanyagprobléma sokkal összetettebb, mint elsőre hinnénk. A XXI. század pestisének is nevezett műanyaghulladék mindenhol és mindenkiben már ott van.

Mára már a legnagyobb petrolkémiai cégek bejelentették, hogy részt vesznek a műanyag szennyezés elleni küzdelemben. Arról viszont még nem esett szó, hogy a termelést is vissza kéne szorítani a környezet érdekében.

A műanyagprobléma megoldásra vár. / Fotó:  Getty Images - U. Baumgarten

A műanyagprobléma megoldásra vár. / Fotó: Getty Images – U. Baumgarten

A New York Times még 1977-ben mélyreható cikket írt a problémáról „A petrolkémiai termékek ígérete és veszélyei” címmel. A szöveg betekintést nyújtott a szintetikus gyártás összetettségébe és „alkímiájába” és azt állította, hogy az olyan termékek, mint például a műanyagok inkább az ipar igényeihez igazodnak, mint a fogyasztók elvárásaihoz. Sőt, már ekkor figyelmeztettek, hogy a nagyüzemi termelés a következő években környezeti veszélyt jelenthet.

Az úgynevezett globális műanyagprobléma témájában készült cikkeink ide kattintva elérhetőek.

Ez a jóslat tökéletesen beigazolódott az eltömődött csatornák, halott vadvilág, illetve a felhalmozott hulladék képében. A műanyaghulladék már addig ér, míg csak a szemünk ellát. Valószínűleg még a negyven évvel ezelőtti cikk szerzője sem hitte, hogy a globalizált társadalom az évi 50 millió tonna műanyagtermelést (ez körülbelül 150 Empire State Buidling súlyának felel meg), 2016-ra 335 millió tonnára tornázza fel évente.

Mindent elöntött a műanyag

Mégis megtörtént. Már 8,3 milliárd tonna műanyagot termeltünk a mai napig, és ennek 91 százalékát nem hasznosítottuk újra. A World Economic Forum 2016-os jelentése szerint 2050-ig pedig az eddig termelthez képes megnégyszerezzük a kitermelést.

A műanyagok lebomlása ráadásul még a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is sok száz évig tarthat. A környezetvédők ezért olyan megoldást keresnek, amely túlmutat a hulladék összegyűjtésén és az egyszer használatos termékek betiltásán.

Az idei év első heteiben kötött egyezség, amely a műanyaghulladék véget vetése (Alliance to End Plastic Waste) érdekében született, segíthet. Az egyezség célja, hogy a környezetet megtisztítsa a műanyag hulladéktól. A projektre öt év alatt 1,32 milliárd eurót fordítanának, a tervek szerint a hulladékgazdálkodásra, az újrahasznosítási infrastruktúrák kiépítésre, az oktatásra és a tisztításra költenének.

Az egyezség londoni megkötésén csaknem 30 vállalat vett részt, amelyek között a világ legnagyobb petrolkémiai multinacionális cégeit is megtalálhattuk, például a BASF, Dow Chemical és az Exxon Mobil is képviseltették magukat. Ott volt a Proctor&Gamble nevű fogyasztói javakat gyártó cég is. A résztvevők vállalták, hogy együttműködnek a kormányokkal és a civil szervezetekkel (NGO) is.

A rendezvényen rengeteg szó esett a körkörös gazdálkodásról és a kihagyott újrafeldolgozási lehetőségekről, de egyetlen egyszer sem merült fel a szűz műanyag gyártásának visszaszorítása.
A közelmúltban a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) megállapította, hogy a műanyag előállításához szükséges petrolkémiai ágazat (amely a globális olajfogyasztás legnagyobb mozgatórugója) közvetlen szén-dioxid kibocsátása 2050-re 30 százalékkal emelkedhet. Az olaj elsődleges felhasználása ugyanis a műanyag gyártása.

A megelőzés jobb, mint a tüneti kezelés

„Soha nem fogjuk megoldani a műanyagszennyezés válságát, ha nem állítjuk le a petrolkémiai iparág bővülését” – nyilatkozta Delphine Levi Alvares a DW nevű portálnak, a #breakfreefromplastic európai koordinátora. A #breakfreefromplactic mozgalom a műanyagszennyezési válság megoldását tűzte ki célul maga elé. Levi Alvares hozzátette, hogy olyan cégekről van szó, amelyek rendkívül erősek, és a legtöbb döntéshozó tart az ilyen egyeztetéstől, de mégis lépni kell az ügyben.

Levi Alvares szerint a januári egyezség csak egy másik iparági kezdeményezés, amely rossz helyre csatornázza a pénzt: „A fő üzenetünk határozottan a megelőzés, mivel biztos, hogy újrahasznosítással nem tudunk kimászni a műanyag szennyezésből. Most arról van szó, hogy teljesen újra kell terveznünk a műanyagokhoz való viszonyunkat.”

Martin Baxter, az Egyesült Királyságban működő Környezetgazdálkodási és Értékelő Intézet (IEMA) fő szakpolitikai tanácsadója azt mondta, hogy bár van néhány “nagyon jó felhasználás a műanyag számára”, fontos megérteni azokat a tényezőket is, amelyek a világ társadalmát a jó irányba mozdíthatják. Baxter szerint itt „a cselekvés hierarcihájáról” van szó. Fel kell tenni a kérdéseket:

„Szükségem van ennek az anyagnak bármilyen formában a használatára? Hogyan csökkenthetem az általam használt anyag mennyiségét? Ki tudom-e választani azokat az anyagokat, amelyek könnyen pótolhatók? Meg tudom-e úgy tervezni a termékeimet, hogy az élettartamuk végén lebomoljanak?”

Levi Alvares számára azonban az is fontos, hogy a fogyasztók is megértsék: a túlzott műanyag-felhasználás csak a petrolkémiai vállalatok igényeit elégíti ki.

„Amíg folyamatosan fosszilis tüzelőanyagot használunk és a műanyag előállítása jövedelmezőbb, mint az olaj szállításra vagy energiaelőállításra való felhasználása, addig használni fogjuk a műanyagokat” – mondta.

Nincs megoldás a műanyagprobléma globális felszámolására?

A független környezetvédelmi szervezet, a Recycling Network szerint a petrolkémiai cégek, amelyek aláírták az egyezséget az év elején, 2014-ben milliárdokat fektettek be a műanyaggyártásba és 2030-ig ezt folytatni is akarják ezt. Emellett eltörpül az 1,32 millió eurós vállalásuk.

Az ipari műanyagprobléma, probléma?

Az ipari műanyagprobléma, probléma?

Az Alliance to End Plastic Waste arról még nem nyilatkozott, hogy a szűz műanyag előállításának visszaszorítására milyen terveik vannak.
Az egyik aláíró, a BASF német vegyipari óriás nagy hangsúlyt fektet az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztésére, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatósághoz – nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban Christian Zeintl szóvivő.

Zeintl elmondta a DW-nek, hogy a műanyag “segít az életszínvonal, a higiénia és a táplálkozás javításában és fenntartásában világszerte.” A Trucost és az Amerikai Kémiai Tanács 2016-os műanyag- és fenntarthatósági jelentésére hivatkozva azt állította, hogy az alternatívákkal való helyettesítés a környezetvédelmi költségeket közel négyszeresükre emelheti, és így végül „több kárt okoz, mint jót.”

„Még akkor is, ha agresszíven csökkentjük a műanyagokat a környezetben, muszáj fenntartanunk az emberek és közösségek számára nyújtott korábbi előnyeit” – mondta Zeintl, majd hozzátette, hogy átgondolt, átfogó és stratégiai megközelítéssel mindkettő megoldható.

Levi Alvares szerint azonban a gyökereknél kell vizsgálódni, a műanyagszennyezésig ugyanis hosszú út vezet és ki kell találni a helyettesítő anyagokat. A szennyezésről úgy fogalmazott, hogy „Akkor kezdődik, amikor a földből kivonják a nyersanyagot, majd jön az üvegházhatású gázok kibocsátása, a vizek szennyezése, a rossz hulladékkezelés, míg végül a műanyag a környezetben köt ki és hat az ökoszisztérmára.

A műanyagprobléma ezért azonnal cselekedni kell és előre kell gondolkodni, csakúgy mint annak a 40 évvel ezelőtti cikknek a szerzője.

Forrás: DW

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek