Alacskai temető, ahol az öregek forognak a sírjukban

Az Alacskai temető mellett kialakult illegális hulladéklerakások miatt a falubeli öregek forognak a sírjukban. Vajon ez már kegyeletsértésnek minősül?

Kegyeletsértés ide vagy oda, de sok hasonló esettel találkoztunk már a hulladekvadasz.hu -ra beérkező bejelentésekben. Ezekből külön kiemelnénk két izraelita temetőt sújtó, de azóta már megoldódott helyszíneket. Egyik ilyen a Farkasréti temető, a másik az Új Köztemető és az Izraelita Köztemető közötti terület.

Az Alacskai temető melletti látvány. A holtak vajon ezt érdemlik? / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„Kedves Hulladékvadászok! Szomorú látvány az alacskai temető háta mögött. A falubeli régi öregek forognak a sírjukban ezt látva.”

Hulladék jellege: műanyag, üveg, fém.

[codepeople-post-map]

Az Alacskai temető helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatoknak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.

Alacska a wikipedia szerint

Alacska község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése
Kazincbarcikától 6 kilométerre délkeletre, Miskolctól 25 kilométerre északra fekszik; a legközelebbi város Sajószentpéter (4 km-re keletre), a falu közúton csak rajta keresztül közelíthető meg.

Története
Alacska nevét 1280 körül említették először egy oklevélben Alacskay Zadur leánya Haripáni Izóth özvegye perével kapcsolatban, majd 1330-ban a pápai tizedjegyzékben tűnt fel neve. A török időkben is lakott maradt a település, ekkor a lakosai Fülekre fizették az adót. A 19. századtól a település legnagyobb birtokosai a Miklósvári Miklós család tagjai voltak. Az ő birtokuk volt még a 20. század elején is. Az 1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt. Ebből 97 római katolikus, 670 református volt. A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

Forrás: wikipedia.