Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Turkáló, de miért? Tóth Andi megmondja!

Turkáló régen ciki volt, manapság egyre többen választják ezt a fajta ruházkodási módszert. Sok esetben kincset érő ruhadarabokra bukkanunk. Tóth Andi megmondja miért válogass turkálóból.

A mai fogyasztói társadalomban, a trendek és a divat nyomására az emberek állandó késztetést éreznek arra, hogy vásároljanak, mindent, bármit, ruhákat is. A “fast fashion” égisze alatt készül ruhadarabok kizárólag ezt a vásárlói kört célozzák meg: ezek a ruhák trendik, divatosak, nem tartósak, többnyire hamar elkopnak, de egy divatszezont még éppen átvészelnek, majd kidobásra kerülnek, utána jöhet a következő szezon új kollekciója.

A szekrényeink a legtöbb esetben tele vannak ruhákkal, és ahogy a nőket ismerem (és ahogy magamon is megtapasztaltam a múltban), csak állnak a ruhásszekrény előtt, azon gondolkodva, hogy

 nincs egy rongyom sem. 

Sajnos ezeknek a ruháknak a nagy része a hulladéklerakókban végzik. Ráadásul a ruhaneműk, mint tömegcikkek gyártásáról már rengeteg tanulmány, cikk készült, hogy miért is nem jó.

A ruhaneműk gyártása komoly környezetterheléssel jár. A növényvédő szerek nagy részét a textilhez szükséges gyapot kapja, egy póló elkészítéséhez több mint 2500l víz szükséges. A használt ruhák újrahasználata Magyarországon elég elhanyagolható, azaz nagyon kevés ruhánk kerül másodkézbe, illetve mi sem sűrűn vásárolunk használt ruhaneműt.

Semmi cicó, csak egy átlagos turkáló képe.

Semmi cicó, csak egy átlagos turkáló képe.

A Fast fashion ruhák gyártási helyei többnyire valamelyik fejlődő ország, ahol a gyártósoron dolgozó helyiek nem éppen a legegészségesebb környezetben dolgoznak. A Greenpeace többször is vizsgálta a világmárkák ruháinak méreganyag tartalmát. Egy korábbi vizsgálat során egy sor veszélyes vegyi anyagot talált vezető ruhamárkák ruháiban és cipőiben. Érdemes használt ruha boltokban vásárolni.

Fotó: doeeyedbelle.blogspot.hu

Fotó: doeeyedbelle.blogspot.hu

Mindezekre természetesen van megoldás:

  • A ruhák legtöbbször újra és újra divatba jönnek, pici módosításokkal, így a régi strapabíró ruháinkon mindig lehet kicsit alakítani az aktuális divatnak megfelelően.
  • Azon ruhadarabok anyaga, amelyek hordásra már nem alkalmasak, egy kis kreativitással sok új hasznos vagy csak egyszerűen dekor termékeket készíthetünk magunknak.
  • Amennyiben feltétlenül új ruhát kell vásárolnunk, célszerű olyan fazont választani ami “örök darab”, így nem lesz probléma a divat változásával. Ezeket mindig feldobhatjuk különféle trendi kiegészítőkkel.
  • A ruhák megfelelő mosásával sokat javíthatunk azok hordhatósági idején. Nem feltétlenül kell mindent ruházatot 1-1 hordás után azonnal a mosógépbe dobni.
  • Ha különleges, alkalmi ruhára van szükségetek, akkor pedig még inkább a használt ruha üzleteket javaslom, ahol általában egyedi, márkás, jó minőségű ruhákra lehet bukkanni, természetesen fillérekért.
  • Amennyiben olyan ruhát választasz, amely biopamut (öko-tex címkével ellátott) vagy bambusz anyagú, akkor már tettél valamit a környezetért, hiszen ezen növények termesztése nem igényel vegyszeres kezelést.

Ne felejtsétek el! Nem csupán ruhát lehet másodkézből venni. Érdemes szétnézni helyi adok-veszek oldalakon, ha bármire szükségünk van a háztartásunkban.

Turkáló trendi vagy ciki, mindenki döntse el maga, de sok esetben ez is egyfajta újrahasznosítás.

Ha még több hasznos tippet szeretnél olvasni a hulladék csökkentéséről, akkor keresd fel

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek