Hulladék nélkül faluhelyen? Tóth Andi utánajár! - Hulladekvadasz.hu
Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Hulladék nélkül faluhelyen? Tóth Andi utánajár!

Vajon milyen lehet hulladék nélkül faluhelyen élni? Ezt a kérdést feszegeti Tóth Andi Háztartásom hulladék nélkül rovatában.

Az év vége közeledtével a legtöbb embert megszállja a nyugalom. Én is így érzem, ez olyan visszavágyódásféle a múltba, a faluba, ahol nagyival és nagyapával sok időt töltöttem el.

Érzem az igazi tanyasi tyúkhúsleves illatát, hallom a galambok burrogását, a tehenek kolompját, amikor terelik őket ki a mezőre. Emlékszem az utcai kútra, ahonnan nagyapával a vizet hoztuk vödörben (a piros a kézmosós, a kék vödör az ivóvizes).

Fotó: pixabay.com

Fotó: pixabay.com

Hogy mi az amire NEM emlékszem? A szemétre! Nem emlékszem, hogy volt egyáltalán a konyhában szemetesvödör, nem emlékszem hogy a WC papíron kívül volt-e bármiféle papír vagy műanyag hulladék nagyiéknál. Az tuti, hogy kukásautó nem volt, viszont volt szódás kocsi.

Ma, felnőtt fejjel sokszor visszavágyódom azokba az időkbe, és igyekszem felidézni olyan praktikákat, amik akkor természetesek voltak. Ilyen volt például, hogy nagyinál nem volt papírzsepi, a kertből szedtük a zöldségeket, magunk sütöttük a kenyeret, a szomszédból hoztuk a tejet. Persze már akkor is több minden volt, amit a helyi kis boltban kellett megvásárolni, de bicajjal jártunk, és nem pakoltunk tele mindenfélével egy autó csomagtartóját.

Ma is falun élő ismerősöket kérdezgettem, hogy tudnak hulladékmentesen (vagy ahhoz közelítően) élni, megoldható-e, ha igen hogyan a mai fogyasztói társadalomban.

A szelektív szemétgyűjtés a legtöbb helyen Magyarországon megoldható, a komposztálás pedig szinte természetes falun élő emberek körében. A saját vagy a szomszéd háziállatainak sokan adják a maradék zöld vagy egyéb élelmiszer hulladékot.

A pékárut és az esetleges zöldség/gyümölcs féléket faluhelyen a kis boltokban is többnyire meg lehet vásárolni műanyag zacskük elkerülésével, pl. textilzsákokkal.

Akinél pelenkás kisbaba van a családban, az vidéken is ugyanúgy tud használni mosható pelenkát, hiszen a mosógép már falun is természetes eszköz. Ugyanez vonatkozik a textilszalvétára, a textil zsebkendőre és a nőknél a mosható egészségügyi betétekre is.

Falun gyakorta csak 1-1 kisebb bolt működik, ahol nem nagyon van választási lehetősége a vásárlónak. Így, amit nem tud megtermelni, vagy helyi termelőktől beszerezni, azt jobb híján ezekben a kis üzletekben tudja csak megvásárolni. Ez sokszor nehézséget okoz, ha a hulladék csökkentésére törekszünk. Cserébe viszont a legtöbb falun élő háztartásnál van konyhakert és némi háztáji állat, így sok olyan terméket eleve elő tudnak maguknak állítani, amit egy városban élő nem. A falu nagy hátránya, hogy többnyire nincs, vagy csak ritkán van piac, ezért ha a helyi termelőktől nem lehet beszerezni például a tejterméket, akkor jobb híján a boltit tudják csak megvásárolni.

Fotó: pixabay.com

Fotó: pixabay.com

A megszokások a falun élőket is érintik, sokan nem tudnak bizonyos dolgokról lemondani. Márpedig a hulladékmentességre való törekvéssel együtt jár a fogyasztás csökkentése (illetve optimalizálása), illetve bizonyos dolgokról való lemondás. A fogyasztói társadalom részeként a falun élőknél is megtalálhatóak bizonyos termékek, amiket nem vagy nehezen lehet kiváltani hulladékmentesre. A tejszín pl. könnyen helyettesíthető házi tejjel, a textil öblítő is nyugodtan elhagyható, stb. Egyéb tisztítószerek és kozmetikumok szintén otthon is elkészíthetőek, és mivel az ehhez szükséges alapanyagok jórészt csak webáruházakban kaphatóak, így mindegy, hogy hol lakik az ember fia/lánya.

Fotó: pixabay.com

Fotó: pixabay.com

Összességében elmondható, hogy a mai világban a falun élőknek sem könnyebb hulladék nélkül vezetni a háztartásukat, csak éppen más. Más problémáik akadnak, mint a városiaknak. A városiak könnyebben vásárolnak piacon, vagy olyan üzletekben ahol csomagolás mentesen lehet ezt megoldani. Falun viszont rengeteg minden megtermelhető, de ha ezen kívüli termékre lenne szükségük, akkor ott nem tudják elkerülni a csomagolt cikkeket.

Hulladék nélkül faluhelyen se lehet boldogulni, de elmondhatjuk, hogy lényegesen kevesebb termelődik mint a városi embereknél.

Andi ?

Ha még több hasznos tippet szeretnél olvasni a hulladék csökkentéséről, akkor keresd fel

VAN MÉG ITT, AMI ÉRDEKELHET