Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Hogyan lehet kevesebb elektronikai hulladékom?

Hogyan lehet kevesebb elektronikai hulladékom? Ezt a kérdést feszegetjük az eheti lámpahulladék rovatunkban.

A lámpahulladékok speciális kezelése egy apró szelete az elektromos és elektronikai hulladékok körének. Mint minden hulladékfajtánál, ennél a termékcsoportnál is fontos a szelektív gyűjtés és feldolgozás (amihez korábbi cikkük is ad segítséget), de még fontosabb a megelőzés.

Ez utóbbihoz, vagyis a műszaki cikkek piacán való környezettudatossághoz adott ötleteket Tóth Zoltán, az elektronikai berendezések szakértője.

A legutóbbi nemzetközi felmérés szerint 2016-ban a Földön 44,7 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, ez megfelel 4.500 Eiffel torony nagyságú mennyiségnek. Lakosokra lebontva ez 6,1 kg/lakos/év e-hulladékot jelent.

Ebben a hatalmas hulladékmennyiségben 55 milliárd Euro értékű nyersanyag van felhalmozva. Ennek ellenére csak a teljes mennyiség 20 %-át gyűjtjük vissza átlagosan, ez a szám Európában több mint 35 %.

Az elektronikai berendezések gyártásánál nagy mennyiségben használnak fel olyan anyagokat, amelyekből végesek a Föld nyersanyagkészletei. Nem nehéz belátni, hogy ha mi minden évben egyre nagyobb mennyiségben gyártjuk, vásároljuk és dobjuk ki ezeket az eszközöket, akkor ezt a készletcsökkenési folyamatot felgyorsítjuk.

Egy mobiltelefonban a Mengyelejev féle periódusos rendszer elemeinek felét megtaláljuk. A mobiltelefonok, eszközök átlagos életciklusa az erkölcsi avulásuk miatt 16-22 hónap, emiatt évente 435.000 tonna telefont selejtezünk ki, melynek az értéke anyagáron számolva 9,4 milliárd Euro.

Ha csak a legismertebb értékálló fémmel számolunk, 35-40 telefonból ki tudnánk vonni kb. 1 gr. aranyat.

Aki valóban fontosnak tartja azt, hogy a jövő generációinak is legyen esélye hasonló technikai szinten élni, odafigyel és nem dob ki olyan használt elektronikai eszközt, amely ilyen nagy mennyiségben tartalmaz újrafelhasználható másodlagos nyersanyagokat.

Ezeket az eszközöket át kell adni olyan hulladékgyűjtőnek, aki garantálja az anyagok visszanyerését. A legjobb és legegyszerűbb megoldás, ha a vásárlás helyére visszük vissza, ugyanis a kereskedőknek kötelességük visszavenni a használt termékeket.

A háztartásokban keletkezett használaton kívüli elektronikai eszközöktől sokféle módon szabadulnak ma meg az emberek:

  • Akik nem tudják tárolni, a legrövidebb úton eltüntetik, még akkor is, ha tudják, hogy ezzel szabályt szegnek: bedobják a kukába, kiteszik az utcára, a hulladékgyűjtő pontok mellé, erdőszélre.
  • Van, aki valamilyen ellenszolgáltatásért bárkinek odaadja, nem érdekli, hogy később mi fog történni a hulladékkal.
  • Nagyon sokan megpróbálják leadni a hulladékudvarokban. Reméljük, hogy ennek a csoportnak a száma a jövőben nőni fog.
  • Aki lecseréli a régi berendezését, élhet a lehetőséggel, hogy visszaadja a régit a kereskedőnek, jó tudni, hogy ezt házhozszállításkor is kérheti az ember.
  • Van, aki egyszerűen csak félrerakja, és otthonában gyűjti ezeket az eszközöket. Nagyon sok használaton kívüli eszköz kallódik a lakásokban, garázsokban, hétvégi házakban.

Érdemes mindenkinek egy kis leltárt készítenie és eldönteni, hogy az a berendezés hol hasznosabb:

  • a fiókban – ahol visszatartja a termeléshez szükséges nyersanyagot, helyette új anyagokat kell bányászni, előállítani
  • vagy felismeri saját felelősségét és visszaadja a termelési körforgásba.

Elég sokat beszélünk a körkörös gazdaságról, de nagyon keveset teszünk érte. Pedig mindenki hozzájárulhat a folyamathoz. Minden otthon kallódó, használaton kívüli eszközünkből értékes nyersanyagokat lehet visszanyerni. Ha ezek megfelelő hulladékhasznosító helyre kerülnek, le tudjuk fékezni a Föld nyersanyagkészletének elpocsékolását.

Be kell látnunk, hogy az elektronikai iparban iszonyatos gyorsan zajlanak a fejlesztések. Ezek ma már nem a valós vásárlói igényeket követik, hanem azokat generálják.

Ennél a fejlődési sebességnél egyre fontosabb, hogy megismerjük a saját igényünket, vessük össze a környezetért érzett felelősségünkkel, és próbáljuk meghatározni azokat az elektromos, elektronikai eszközöket, melyeket hatékonyan tudunk használni, és melyekre valóban szükségünk van.

A döntéseink előtt érdeklődjünk a termék várható élettartamáról, energiafogyasztásáról, vegyük figyelembe a hasznosságát, javíthatóságát, az újrahasználat vagy újrahasznosítás lehetőségét.

Hogyan lehet kevesebb elektronikai hulladékom?  – cikk a Lámpahulladék blogon megjelent interjú alapján készült.

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek