fbpx

Tokodaltáró magáningatlanja szemétdombbá vált

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Tokodaltáró egy Komárom-Esztergom megyei település, a nevét Tokod vitéz nevéről kapta, de a névadója se lenne büszke arra, ami ezen a településen történik.

A bejelentés pikantériája, hogy a település óvodájától nem messze, kertes övezetben alakult ki. A bejelentő állítása szerint a helyi önkormányzat nem tud mit tenni a kialakult hulladékprobléma miatt és ezért fordult hozzánk. Véleményünk szerint a terült magántulajdonban lehet, emiatt az önkormányzat csak felszólíthatja a jelenlegi törvények szerint az ingatlan tulajdonosát. A helyszín problémája az, hogy a folyamatosan gyűlő hulladék hamarosan közegészségügyi problémákat is sérthet, hiszen az ilyen mértékű lerakatok bevonzhatják a patkányokat.

Tokodaltáró szemétdombbá vált ingatlanja

Tokodaltáró szemétdombbá vált ingatlanja

A bejelentés szövege:
“Tisztelt Hölgyem /Uram! Szeretnék bejelentést tenni illegális szemétlerakásról Tokodaltáró az Óvoda közben! xxxxxxak adtak el a környező házakat kB. 4-5 éve amit a bank 1-2 éve vissza vett! A lakást úgy hagyták itt hogy csináltak belőle egy illegális szemétlerakót!

Tokodaltáró földútjára folyik ki a hulladék az ingatlanról.

Tokodaltáró földútjára folyik ki a hulladék az ingatlanról.

A környéken gyerekes családok laknak. A mai napig hallható hogy esténként autók állnak meg és a házba illetve elé szemetet dobálnak ki! A polgármester nem tud mit csinálni, szerinte nem rá tartozik! Rettenetes szag van az utcában, hemzsegnek a patkányok!! A környék lakói nevében kérem a segítségüket!” – A bejelentés és annak megoldása közvetlenül a Hulladékvadász by Zeewa rendszerünkben tekinthető meg.

Hulladék jellege: elektromos, kommunális, veszélyes.

A bejelentés időpontja: 2020.07.09.

Tokodaltáró településéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzathoz, bízva abban, hogy a területről hamarosan elkerül a hulladék.

Ha te is tennél a hasonló állapotok ellen, akkor jelentsd be nálunk az illegális hulladéklerakásokat vagy azok lerakóit:

Bejelentést teszek!

Letöltöm a Hulladékvadász applikációt!


A település a wikipedia szerint

Tokodaltáró és környéke ősidők óta lakott hely volt; területén bronzkori, és sok római kori, valamint honfoglalás kori leleteket találtak.

Területén az ókorban egy nagyméretű (120×140 méter átmérőjű) késő római tábor (castrum) állt, melynek 11 kerek tornya, másfél méter vastag fala, díszes várkapuja, fürdője is volt. Az itt talált kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó kemence maradványa is bizonyítják, hogy a helyben talált szenet már a rómaiak is használták.

A mai település létrejöttét a bányászatnak köszönheti; 1896-ra kiépült a fővárosi kapcsolatot biztosító Budapest–Esztergom-vasútvonal az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonallal kapcsolatban (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.), még ebben az évben megkezdték a tokodi altáró fúrását, ami a falu nevét is adta. 1899-ben elkészült a kétvágányú vasúti rakodó a szénszállítás praktikusabbá tétele érdekében, amelyet összekötöttek a tokodi vasútállomással. Mai területe 1890-ben még lakatlan volt, 1900-ban már 720 lakosa volt a Tokod területén, Dorog határában épülő bányásztelepnek.

Az 1920-as években Dorog építésével párhuzamosan Tokodaltáró is jelentős fejlődésen ment keresztül; népessége két és félszeresére növekedett, bányászkolónia, munkásotthon, iskola, óvoda, orvosi rendelő, a bánya mellett pedig fürdő, üzemi iroda és élelemtár épült, jórészt Gáthy Zoltán tervei alapján. A széntermelés növekedése folyamatos volt, 1925-ben 120 vagonos szénosztályzó épült négyvágányú iparvasúttal.

A fejlődés töretlen volt még a második világháború alatt is, köszönhetően a háborús konjunktúrának, népessége 1949-ben már 3110 fő volt. 1947-ben a tokodi altárót összekötötték a dorogi altáróval, így a szenet a keskeny nyomtávú bányavasúttal közvetlenül a dorogi vasútállomás szénosztályozójához tudták szállítani, ennek következtében megszüntették a feleslegessé vált tokodi osztályzót. A széntermelés 1953-ban érte el csúcspontját 203 038 tonnával, ettől kezdve megindult a bányászat fokozatos visszafejlesztése, az utolsó bányát 1967-ben zárták be. 2007. július 1-jén újraindult a vízkivétel az altáróból, napjainkban ez látja el karsztvízzel Tokodaltárót és a szomszédos településeket.

A korábban Tokodhoz tartozó altárói bányatelep 1992-ben lett önálló község.

Forrás: wikipedia.

Ez is érdekelhet: