Havanna lakótelep szelektív vérlázító látványa
Havanna lakótelep szelektív vérlázító látványa nem csak a Budapesten élők szokhattak már hozzá, de sajnos nem tudunk szó nélkül a probléma mellett elmenni.
Mint már több esetben is érkezett hasonló bejelentés az oldalunkra. Minden alkalommal leírtuk, hogy ez a fajta cselekmény elítélendő, antikulturális. Továbbá azt is, hogy az FKF Nonprofit Zrt. a terület 1 méteres körzetének a tisztítását rendszeresen elvégzi. Sajnos ezt a szemetelők ki is használják azért is alakulhatnak ki minduntalan hasonló állapotok a szelektív hulladékgyűjtő szigetek közvetlen környezetében. Hasonló bejelentés a hetekben Zuglóból érkezett, ami ide kattintva elérhető.
A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! A képeken látható szelektív hulladékgyűjtőt RENDSZERESEN használják egyesek lomtalanító központnak. A helyszín Budapest, XVIII. Havanna lakótelep CBA üzlet mögötti szelektív sziget. Mely a Havanna utca 48 magasságában található. Használt gumi abroncs, festékes vödrök, használt bútorok is megtalálhatóak itt. A picivel távolabbi sima utcai kuka mellett is találhatóak nem oda való szemetek. „
Havanna lakótelep szelektív hulladékgyűjtő szigete jól kivehető a háttérben. / Fotó: hulladekvadasz.hu
Hulladék jellege: kommunális, veszélyes, gumiabroncs.
[codepeople-post-map]
Havanna lakótelep mellől érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Havanna lakótelep a wikipedia szerint:
A Havanna-lakótelep Budapest egyik városrésze a XVIII. kerületben, Pestszentlőrincen.
Fekvése
Határai: Baross utca, Margó Tivadar utca, Kolozsvár utca, Barcsay utca, Vörösmarty Mihály utca. Területe hozzávetőlegesen 60 hektár.
Lakásállománya
A lakótelep 140 önálló házszámmal rendelkező panelházból áll, amelyekben több mint 6000, 34-72 m2-es, összkomfortos lakás (a kerület lakásainak 16,6%-a) található, kb. 17500 lakóval (a kerület lakosságának 18,3%-a). 1989-ben a lakások 31%-a volt magántulajdon, míg 2000-ben már csak 5% maradt önkormányzati bérlakás.
Története
Az első világháborút megelőző időszakban a Havanna-lakótelep mellett Lipták Pál gyárai álltak. 1916-tól átállt a hadfelszerelési cikkek gyártására. Ekkor a gyártelep mellé ide építettek lőszertelepet is. Ez a Magyar Lőszergyár Rt. telepe volt. A Tanácsköztársaság bukása után a Lipták gyár lőszergyártó részlegét leszerelték és az épületeket, műhelyeket alakították át kis szoba-konyhás földszintes lakásokká. Ezáltal nagyon sok Erdélyből áttelepülőnek, hadirokkantnak, illetve szegényebb családnak oldották meg a katasztrofális lakáshelyzetét. A kialakított lakások igen szerények voltak, de a kor és a leendő lakók igényeit kielégítették. Az így létrehozott, fallal körülvett városrész az Állami lakótelep nevet kapta. A harmincas évek végén – negyvenes évek elején közel 9000 ember élt itt, nem éppen egészséges körülmények között. 1944-ben a telep egyik félreeső részén hozták létre a zsidó gettót (kb. 1500-an voltak benne).
Az Állami lakótelep „rekonstrukcióját” a hatvanas években már tervezték, de akkor még nem láttak hozzá, erre még több mint tíz évet kellett várni. Az ötödik ötéves terv időszakában aztán eltüntették az Állami lakótelepet, és 1977-ben elkezdték a Havanna lakótelep építését (tervezője: Virágh Csaba építész). A Fővárosi Tanács beruházása akkor ötmilliárd forintba került; ebből a pénzből 5600 lakás építésére futotta. Szinte rekord gyorsasággal, egy év alatt felhúzták az első házakat, és 1978-ban beköltöztek az első lakók.
Forrás: wikipedia.
