Diószeghy utca illegális hulladéklerakatai

Diószeghy utca illegális hulladéklerakataira hívja fel a figyelmet a bejelenti. Állítása szerint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket megszüntették, de ennek ellenére sokan még mindig a helyszínre hordják a hulladékot.

Hasonló helyzettel és helyszínnel gyakorta találkozunk, amire igaz, hogy „a szokás nagy úr”. Reméljük idővel a szemetelők felfogják a tettük eszetlenségét. Továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak a bejelentést. Továbbá utánajárunk, hogy valóban megszűntek-e a szelektív hulladékgyűjtő szigetek. Budapest józsefvárosi korábbi bejelentéseit ide kattintva lehet megtekinteni.

Hulladékhalmok a Diószeghy utcában. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„Tisztelt Cím! A szelektív konténerek már nincsenek itt, de viszont sokan még mindig ide hordják a hulladékot. felháborító. Ezek vakok?!”

Hulladék jellege: kommunális.

Diószeghy utca bejelentését továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.

Ki volt az a Diószeghy Sámuel?

Diószegi Sámuel (Diószeghi Sámuel) (Debrecen, 1761. január 5. – Debrecen, 1813. augusztus 2.) református lelkész, botanikus.

Élete
Diószegi F. Pál leányiskolai tanító és Szappanos Erzsébet fia volt. Iskoláit szülővárosában járta, 1775. április 27-én lépett a felső osztályba (subscribált). 1783-ban primárius és poéták tanítója volt a főiskolában. 1784. április 29. Hajdúböszörményben lett rektor, itt három évet töltött. 1787-ben Kecskeméten ideiglenes tanárként alkalmazták. Innen egy fél év múlva Göttingenbe ment az egyetemre, ahol többek között mértant, természettant és orvostudományokat hallgatott. Hazatérte után 1789-ben Hajdúnánáson, 1793. április 18-án Hajdúböszörményben, majd 1803. március 29-én Debrecenben választották meg papnak. 1806 januárjában egyházmegyei jegyző, 1809. január 13-án esperes, április 22-én egyházkerületi jegyző lett.

1813. augusztus 2-án hunyt el, Debrecenben. Némethi István szoboszlói pap búcsúztatta, Tatai Sándor tanár pedig emlékbeszédet mondott. Síriratát, mely egész életrajzot foglal magába, Budai Ézsaiás írta és a Magyar Kurír II., Honnyi levelek című mellékletének 9. száma közli.

Munkái

• Magyar füvész-könyv, mely a két magyar hazában található növényeknek megismertethetésére vezet, a Linné alkotmánya szerint. Debrecen, 1807. Két rész. (Sógorával, Fazekas Mihállyal, kinek nővére, Mária Diószegi neje volt, együtt írták.)
• Erkölcsi tanítások prédikácziókban. U. ott, 1808. Két kötet.
• Prédikáczio, melyet a szatmári helv. vallástételt követő keresztyének új templomának felszentelésére készített és abban szept. 27. 1807. elmondott. U. ott, 1808.
• Halotti tanítás, melyel néhai… Szombathi István urnak… emlékezetét tisztelte… jún. 17. 1810. eszt. U. ott, 1810.
• Abéce. U. ott, 1810. (Több kiadást ért meg. Ez a Diószegi neve alatt ismert könyv az elemi iskolás gyermekek tankönyveként szolgált.)
• Orvosi füvész-könyv, mely a magyar füvészkönyv praktika része. A füvészek és nem füvészek számokra készült, és hasznavehetővé tétetett. U. ott, 1813.

Forrás: wikipedia.